Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

Vizkelety Miklós sarokháza Szt. Péter mártír plébánia területére, vele szemben pedig Ebeni Imre háza a Boldogasszony plébánia területére esik, továbbá a Szt. István utca Cassay (?) oldalán a Szt. Péter mártír plébániához, Szláv Kelemen oldalán pedig a Boldogasszony plébániához tartozik; továbbá a Duna melletti utcában Cassay Pál sarokháza a Szt. Péter mártír plébánia területére, Alhévíz felé pedig egy kis köz után Kusi Bálint háza a Boldogasszony plébánia területére esik ..." „...preterea in suburbio prefate civitatis Budensis f...Ji sew [. .] beate Marie virginis et sancti [Petri] martiris ecclesiarum predictarum sic distinguerentur, quod in platea seu vico textorum quedam domus Blasii Tosi dicti sub

predicta antiqua domo regia existens esset, domusfina[..] [...] predicte ecclesie [. .] pertinens ad eandem ecclesiam ex [cuius] opposito domus Nicolai spectaret ad parochiam dicte ecclesie beate Marie virginis, et in eadem platea versus claustrum sancti Steph[aniprotomartiris] domus Iacobi [... ...] adprefatam ecclesiam sancti Petri martiris ex opposito vero domus Komlosy ad ecclesiam beate Marie virginis, item in plathea (!) Armenorum domus acialis Nicolai vizkelety similiter [ad ecclesiam sancti] Petri [martiris] et ex opposito domus Emerici Ebeni ad ecclesiam beate virginis, item platea vero sancti Stephani a parte Cassay [. .] ad [prefatam ecclesiam] sancti Petri domus veze (?) Clementis Sclavi penes [... ...]um ad ecclesiam beate virginis, item domus acialis in platea penes Danubium scilicet Pauli dicti Cassay ad ecclesiam sancti Petri versus [...] inferiores calidas aquas domus [inter] [..] médiat vicus

parvus q[...] [domus] Valentini Kusi ad ecclesiam [beate] virginispertinere... " Ez a leírás ma már számunkra szinte teljesen értelmezhetetlen. Valójában csak a határ kiinduló- és végpontját tudjuk meghatározni. Ennek egyik oka az, hogy a hegyoldalban a mai utcahálózat a 18. század folyamán alakult ki, miután az ún. „glacis-telkeket" kiosztották.

455 Ezenkívül sem a Takács utcát, sem pedig az Örmény utcát nem említi meg más írott forrás. A kiindulás itt is a Régi királyi ház alatt található, vagyis megegyezik a Szt. Mária Magdolna és Szt. Péter mártír plébániák közötti határ kiindulópontjával. Az itt említett házakat más forrásokból nem ismerjük. Azonban ugyanezen a helyen, a királyi ház alatt, a Duna felőli oldalon adományozott Kont Miklós végrendeletében egy házat az általa alapított csatkai kolostornak, amelynek alsó szomszédja Jakab polgár majorsága volt.

456 A határjárás végpontja az ágostonos rendi remeték Szt. István kolostorának közelében, attól északra volt. A Szt. István utca ugyanis feltehetően az ágosotonosok templomának nyugati homlokzata előtt haladt el egykor. A kolostor helye az utóbbi évek régészeti feltárásai nyomán pontosan ismert: a hegyoldalban a mai Szalag utca, Corvin tér és Ponty utca bezárta háztömb területén található.

457 Az utolsóként említett Duna melletti utca nyílván a mai Fő utcával azonos, amely nyomvonalában a római limes-út örököse. Az út ellentétes útirányainak jelzésére itt már a Szt. Péter mellett Alhévíz szolgált. A Boldogasszony és a Szt. Péter mártír plébániák közötti határvonal leírása abban különbözik a Szt. Mária Magdolna és a Szt. Péter plébániák közötti határvonaltól, hogy míg az utóbbi utakon, lépcsőkön vezetett, addig a most ismertetett határ nem: itt nem találkozunk a „továbbhalad", „alászáll" kifejezésekkel. A határjárás elindul a Takács utcán, de Komlosy és az olvashatalan előnevü Jakab háza között feltehetően a lejtő felé fordul és telkek között haladva osztja meg a város területét a plébániák között. Ezért sorolnak fel egymás után újabb utcákat, amelyek feltehetően a hegyoldalon egymással többékevésbé párhuzamosan futottak. így jutunk le az Örmény és Szt. István utcákon át a Duna melletti utcába, 455 NAGY 1964. 203. 456 1398. XI. 25.: „...et in suburbio dicte civitatis Budensis penes fundum curie sancti Pauli olim per condam dominum Lodouicum regem Hungarie felicis reminiscentie ad honorem et glóriám ipsius sancti Pauli donatum et collatum a parte inferiori penes allodium Iacobi civis memorate civitatis Budensis extra murum sub eadem domo prefati sancti Pauli a parte Danobii situatorum habitorum et existentium..." (MOL Dl 8373, BTOE III. 265. sz.) 457 VÉGH 1998a. 15-17.