Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

végig háztulajdonok között haladva. Ez egyben bizonyítja, hogy a hegyoldal a 15. század közepén már a Régi királyi háztól, tehát a castrumtól egészen a Dunáig teljesen be volt építve. Bár a háztulajdonokat nem mdtuk azonosítani, mégis a térképre tekintve láthatjuk, hogy ez a hegyoldalra merőleges határvonal valahol a domonkos kolostor alatt szelte ketté a váralja területét. Vagyis ugyanonnan indult el lefelé a Dunához, ahonnan a castrumot átszelő határ is elindult a hegy tetején. Elemzésünk végére érve megállapíthatjuk, hogy a magunk elé tűzött célt, a határvonalak tisztázását még nem sikerült egészen teljesíteni. A határjárás útvonala pontosan csak a Vámegyed területén rekonstruálható, míg a váralja plébániahatárai részben vitatottak, részben egyelőre meghatározhatatlanok. A kapott kép azonban még a váralja vonatkozásában is részletesebb a korábbiaknál, amelyet a rendelkezésre álló források bővülése tett lehetővé. Az írott források teljességre törekvő összegyűjtése mellett elsősorban a régészeti kutatás újabb eredményei segítettek a vizsgálat során, és a jövőben is elsősorban a régészeti kutatás szolgáltathat újabb támpontokat a későközépkori budai plébániák határvonalának minél pontosabb rekonstrukciójához.