Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Modernitás: A 20. századi Magyarországról - ERDEI GYÖNGYI: Raoul Wallenberg és a Hazai Bank - Mozaikképek a budapesti mentőakciókról

Változások a bank életében A nagypolitika eseményei a bank életében is pontosan nyomon követhetők. Az 1938 februárjában tartott igazgatósági ülésen

7 eredményes működésről adhat számot Rapoch Jenő vezérigazgató, a bank nyeresége emelkedő tendenciát mutat. Az 1940. évet értékelő közleményből már kitűnik, hogy a fegyverkezési program fedezésére kibocsátott Nemzeti Beruházási Kölcsönből a bank jelentékeny részt vállalt - kötvények, kincstárjegyek és kincstári utalványok formájában -, de nőtt az államadóssági kötvények állománya is. 1941-ben a bank komoly mennyiségű címletet jegyzett az - észak-erdélyi terület birtokbavételét követően kibocsátott - ún. Erdélyi Kölcsönből, s részt vett az erdélyi nyereménykölcsön-kötvények elhelyezésében is. Az államadóssági kötvények mennyisége egy év alatt csaknem kétszeresére nőtt. Az 1942. évről szóló jelentésben - első alkalommal - már említésre kerülnek a gazdasági helyzet súlyosbodó nehézségei, a közellátás zavarai, s csak a hadviselést szolgáló iparágak termelése emelkedik tovább. A Német Birodalom legfőbb kereskedelmi partnerré lépett elő. Az 1943. évet ismertető - 1944 februárjában közreadott - rövid jelentés

8 az állam által igényelt hitelösszegek óriási növekedéséről, a háborús gazdaság halmozódó problémáiról s a nemzetközi áruforgalom megbénulásáról szól. Az országos politika színterén közben folytatják az antiszemita intézkedések kezdeményezését, melyek a későbbiek során a bank életére is kihatnak. 1941-ben fogadja el a parlament a harmadik zsidótörvényt (1941. XV. tc), amely már kizárólag faji alapon határozza meg a zsidó" fogalmát - egyben megtiltja a zsidók és nem zsidók közötti házasságkötést (de még a szexuális kapcsolatot is). Az 1942 tavaszán hivatalba lépő Kállay Miklós miniszterelnököt a Német Birodalom vezetői folyamatos nyomás alatt tartották, de a hadi helyzetben beállt - s Magyarország számára egyre kedvezőtlenebb - változások arra késztették, hogy megkísérelje a háborúból való kiugrást. Ez a törekvése azonban nem járt sikerrel. A szövetségesek felé tett tapogatózásai bizonytalanok és hiteltelenek voltak, s a német politikai vezetés - hírszerzői révén - valamennyiről tudomást szerzett. A magyar utánpótlási vonalak a német hadsereg számára döntő fontosságúak voltak, így 1944 tavaszán a hadvezetés elhatározta Magyarország megszállását. 1944. március 19. Erre 1944. március 19-én került sor. Horthy kormányzó - Hitler nyomására - hozzájárult a megszálláshoz, s a helyén maradt. E naptól kezdődően minden megváltozott: a korábbi német követ, Sztójay Döme elnökletével megalakult kormány a legteljesebb mértékben teljesítette a németek részéről támasztott igényeket. A megszállók már az első napokban letartóztatták a magyar politikai elit németellenes, illetve baloldali érzelmű tagjait s a gazdasági területen működő prominens személyiségeket. „Március 20-án délben az Erzsébet téren gyűjtötték egybe a közeli bankok, a pénzügyi élet még egynéhány kiszemelt vezetőjét, s vitték őket a különböző ideiglenes fogdákba."

9 A Nemzeti Bank elnökét, Baranyai Lipótot is letartóztatták. A megszállás legalapvetőbb indítéka a magyar politikai és gazdasági élet főbb területeinek közvetett irányítása volt - a háborús célok mind teljesebb kiszolgálása érdekében. Emellett napirendre tűzték a zsidókérdés végleges megoldását" is: e folyamat irányítására érkezett meg Adolf Eichmann „különleges csoportjával". A német hadvezetőség - magyar informátorai révén - pontos értesülésekkel rendelkezett a hazai politikai és gazdasági elitről, sőt a zsidó tulajdonban lévő mű gyűjteményekről is. Tulajdonosaikat a német tiszti bizottságok már az első napokban felkeresték, a műtárgyakat leltárba vették, birtokosaikat pedig rövidesen letartóztatták. De nem 7 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) Z 931 Hazai Bank Rt. Igazgatósági iratok 2. csomó 2. tétel, Igazgatósági ülések iratai (a továbbiakban: lg. ül. ir.) 1944. 8 A jelentések: MOL Z 931. 2. csomó 2. tétel lg. ül. ir. 1944. 9 Lévai J.: Fekete könyv i. m. 91.