Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Modernitás: A 20. századi Magyarországról - ERDEI GYÖNGYI: Raoul Wallenberg és a Hazai Bank - Mozaikképek a budapesti mentőakciókról
érték be ezzel: a vasút- és hajóállomásokon már aznap igazoltatni kezdték az embereket, s a zsidó származásúakat tömegesen fogták el. A megszállás másnapján, hétfőn nagyszámú - főleg zsidó - ügyfél jelent meg a bankoknál, hogy pénzét és értékeit kiváltsa. A német követség egyik tanácsosa még aznap hívatta Csízik Béla pénzügyi államtitkárt, és Edmund Veesenmayer, a birodalom teljhatalmú magyarországi megbízottja nevében azonnali intézkedést kért a pénzügyi kormányzattól, amely szerint a takarékbetétekből naponta 1000 pengőnél nagyobb összeget ne lehessen felvenni, majd néhány óra múltán - ez előzőkön túlmenően - azt az igényt terjesztette elő, hogy a páncélrekeszeket a bankok azonnal zárolják. Csízik megbeszélésre hívta össze néhány pénzintézet vezetőjét. „Az értekezlet egyhangúlag arra a megállapításra jutott, hogy a birodalmi megbízott kívánságának kénytelenek vagyunk eleget tenni", 10 s így a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete Végrehajtó Bizottsága nevében - hogy a törvényesség látszatát megőrizzék - közreadtak egy határozatot, mellyel előírták a kívánt napi 1000 pengős korlátozást s a bankok páncélrekeszeinek azonnali bezárását." A határozatot még aznap este távirati úton minden pénzintézethez eljuttatták. Az új kormány március 29-i ülésén a pénzügyi korlátozások fenntartása mellett döntött. Ekkor kezdik meg, majd rohamsebességgel folytatják a zsidórendeletek kiadását - immáron német mintára. Elfogadják a zsidók megkülönböztető jelzéséről szóló rendeletet, 12 amely április 5-től kötelezővé tette a sárga csillag viselését. Ezután a zsidók tulajdonában lévő közúti gépjárművek bejelentéséről szóló intézkedések s a zsidók közmegbízatásának és ügyvédi működésének megszüntetése következett. 13 Antal István igazságügy-miniszter kérdésére - amely szerint korábban a fontosabb rendeletek csak Horthy kormányzó hozzájárulásával kerülhettek kiadásra - Sztójay miniszterelnök azzal válaszol, hogy „a Kormányzó Úr O Főméltósága az összes zsidórendeletekre vonatkozóan szabad kezet adott az ő vezetése alatt álló kormánynak, és ezek tekintetében nem akar befolyást gyakorolnia A pénzügyi életet érintő intézkedések sorozatban követték egymást. Az április 14-i minisztertanácsi ülésen Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter terjeszti elő a kormány pénzintézetekre vonatkozó terveit, azok „zsidó vezetésének megszüntetését. Száz százalékig kell elküldeni a vezető nagy zsidókat [...] A középrétegű tisztviselők közül elküldendő azonnal a zsidó tisztviselők fele, a másik fele pedig suxcessive." 15 Két nappal később, április 16-án kiadásra kerül az 1600/1944. számú M. E. rendelet 16 a Zsidók vagyonának bejelentése és zár alá vétele címmel. A rendelet előírja a zsidó származásúak számára - akiknek minősítése az 1941. évi XV. ún. ,fajgyalázásr törvény alapján történt -, hogy vagyonukat április 30-ig kötelesek bejelenteni. Ez a kötelezettség minden vagyontárgyra - az ingatlantól a műtárgyakon, szőnyegeken, ékszereken át a takarékbetétekre, értékpapírokra, banki letétekre és folyószámlákra is - kiterjedt. A rendelet szerint a „zsidó által bérelt [...] páncélrekeszt (safe deposit) a hitelintézet köteles zárva tartani. " ,7 A bejelentés a letétek tartalmára is vonatkozott, előírta leltározásukat. A hatóságok számára a rendelet lehetőséget biztosított, hogy a zsidó tulajdonban lévő kereskedelmi vagy ipari vállalatot zár alá helyezzék, és - a tulajdonos költségére - vállalati vezetőt rendeljenek ki. Ajogszabály csak néhány kivételt tartalmazott, témánk szempontjából azonban két pont különösen fontos. Az első szerint a bejelentésre kötelezett nem zsidó házastársat ún. közszerzeményi jog 1(1 MOL K 27 Minisztertanácsi jegyzőkönyvek (a továbbiakban: Min. tan. jkv.) 139. csomó 1944. III. 29., 69. fólió (a továbbiakban: f.) 11 MOLK 27 Min. tan. jkv. 139. csomó 1944. III. 29., 70. f. 12 1240/1944. M. E. sz. rendelet. Budapesti Közlöny (a továbbiakban: Bp. Közi.) 73. sz. 1944. III. 31. 13 1230/1944. M. E. és 1210/1944. M. E. sz. rendeletek. Bp. Közi. 73. sz. 1944. III. 31. 14 MOLK27 Min. tan. jkv. 139. csomó 1944. III. 29. 127-128. f. 15 MOLK 27 Min. tan. jkv. 139. csomó 1944. IV. 14. 3. lfi Bp. Közi. 85. sz. 1944. IV. 16. 1-3. 17 Bp. Közi. 85. sz. 1944. IV. 16. 2.