Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Az újkor századai - VÁMOS ÉVA: Iparkiállítások, mint a műszaki fejlődés tükrei és motorjai Magyarországon 1842-1885

zattunk meg, miszerint keresnők fel a már létező honi industriának jelesb készítményeit, kitalálandók így, mivel bírunk és mi hibázik? Ez némileg el is éretett az első magyar iparműkiállítással. És minthogy ezen egyesület feladatainak első sorába fogja mindig számítani oktatás, gyámolás és tettleges segédelem mellett a való érdem iránti hódolatot, nem lehet nem örülni, hogy azt ez alkalommal épen azon érdemek méltánylatával kezdheti meg, melyek buzdítását megelőzve, csak nemes ösztönök által gyámoltattak."

4 Az 1876. évi szegedi Országos Kiállításon az ipar feltérképezésén túl a külföldi áruk kiszorítása is megjelenik a célok között. Gelléri Mór ezt utólag így fogalmazta meg: „Az iparosok, kik Szegeden kiállítottak, fel akarták tüntetni, hogy még élnek és élni akarnak, hogy minden akadállyal és nehézséggel szembeszállva, küzdeni akarnak nemcsak saját létükért, hanem a nemzeti fönmaradás egyik leglényegesebb tényezőjének, a hazai iparnak lételéért is. [...] Reméljük, hogy a szegedi kiállítás hozzá fog járulni azon vészes nemzeti előítélet eloszlatásához, mely minden külföldiben valami magasabb kitűnőséget lát, s minden hazait csekélylő lenézéssel tekint. Minden szemlélő, ki ez előítéletet levetni képes, látni fogja a kiállításon, hogy mindazon bajok és nehézségek daczára, melyekkel iparunk küzködik, vannak egyes iparágak, melyek a termelés minősége tekintetében a hazai fogyasztási igényeknek minden tekintetben megfelelni képesek."

5 Szegeden tehát a rendezők célkitűzései szerint a meglévő iparnak kellett termékei versenyképes minőségét bizonyítania. Az értő közönség felmérhette, milyen termelési ágak hiányoznak, de azt is láthatta, hogy a meglévő iparágak közül a legtöbb nem termelt elegendő árut az ország ellátásához. A Székesfehérváron 1879-ben rendezett Országos Kiállítás „úgyszólván útmutató táblája volt a hazai ipar érdekében elkerülhetetlenül szükséges és sürgős intézkedéseknek".

6 A kortárs úgy látta, hogy „az emberi munkásság, s az iparos termelés majd valamennyi ága van máris képviseltetve hazánkban. A termelési minőség itt-ott még nem emelkedik a tökély fokára, de legnagyobbrészt oly mérvűnek bizonyul, mely nemcsak a belfogyasztás minőségi igényeire nézve kielégítő, de számos iparágban a külföld hasonló termeivényeivei versenyezhet, némelyikben legyőzi."

7 A kortársak úgy vélték, ez a kiállítás megmutatta, milyen törvények és állami rendelkezések szükségesek a hazai ipar további fejlesztése érdekében. Az 1885-ös budapesti Országos Általános Kiállítást az 1883. XII. tc.-kel iktatták törvénybe. A törvénytervezet indoklásában gróf Széchenyi Pál földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter akiállítás célját így jelöli meg: „Akiállítás így 1885 tavaszán nyitandó meg, általános jellegét illetőleg szükségesnek tartom, hogy az nem kizárólag iparkiállítás, hanem gazdasági és állatkiállításokkal, úgy nemkülönben közoktatási, művészeti stb. tárgyak kiállításával kapcsolatos legyen."

8 A szervezés és a szervezet Az Első Magyar Iparműkiállítást a frissen megalakult Iparegyesület kezdeményezte, amely végleges alakuló ülését 1842. július 4-5-én tartotta, a „Felszólítás az Első Magyar Iparműkiállítás iránt az Iparegyesület nevében" 1842. június 6-án kelt. A kiállítás megszervezése világviszonylatban is igen gyorsnak számított, 1842. augusztus 25-én a Redoute termeiben meg is nyílt.

9 A korabeli napilapokban aznap 4 Részlet Batthyány Lajos beszédéből, melyet 1842. dec. 26-án az „Iparműkiállítási jutalomosztás" megnyitója alkalmából mondott el Pesten, a Megyeház nagytermében. Ld. Gelléri Mór: A kiállítások története, fejlődése és jövendőbeli rendszeresítése. Bp., 1885. 96-97. 5 Gelléri M.: a 4. jegyzetben i. m. 163., 164. 6 Uo. 167. 7 Keleti Károly: Jelentés a Székesfehérvárott 1879-ben rendezett Országos Mű, Ipar, Temiény- és Állatkiállításról. Bp., 1879. 180. 8 Az 1885. évi Budapesti Országos Általános Kiállítás Közleményei, 1. sz. 1883. április 5. 9 Nyárádi G.: az 1. jegyzetben i. m. 93., 98.