Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Az újkor századai - VÁMOS ÉVA: Iparkiállítások, mint a műszaki fejlődés tükrei és motorjai Magyarországon 1842-1885

mégis a szervezés nehézségeit tükröző hirdetményjelent meg.

10 Az 1872-es kecskeméti tárlatot egy 65 helyi tagból és 40 külső tagból álló bizottság szervezte. Volt egy külön „budapesti" szervezőbizottság, melyben már megtaláljuk azok neveit, akik a későbbi évtizedekben meghatározó egyéniségei lettek a hazai iparkiállítási mozgalomnak, pl. dr. Szabóky Adolf, Mudrony Soma, Posner Károly Lajos, Ráth Károly, Schön Jakab, Thék András. Az 1876-os szegedi Országos Tárlat szervezése 1874 novemberében indult meg. Nagy bizottságot alakítottak, 100 taggal, valamint egy kiállítási és végrehajtó bizottságot 12 taggal. Akiállítás titkára, Gelléri Mór a szervezési munkára így emlékezik: „egy kiállítás szervezése körül - minden külföldi és hazai mintától eltekintve - egészen eredeti nyomon kellett elindulni."

11 A rendezők a kiállítóknak az átlagnál lényegesen több szolgáltatást nyújtottak. A szabályzat szerint a gépek üzemeltetéséhez szükséges energiát ingyen adták, s a kiállítási asztalok is térítés nélkül álltak rendelkezésre. Üveges szekrényeket lehetett bérbe venni, ingyen szállásolták el a kiállítókat, a tárgyak szállításához pedig kedvezményt szereztek a vasúttól.

12 A díjak kiosztására létrehozott bírálóbizottság mellé fölszólamlási bizottságot is szerveztek, amely a kiállított tárgyakkal és a kiállítási körülményekkel kapcsolatos panaszokat és beadványokat gondozta. A székesfehérvári Országos Tárlatot 1879-ben úgy szervezték meg, hogy működési rendszerében, csoportbeosztásában a megelőző szegedit kövesse, így az ipar fejlődése mérhető legyen, és pontos összehasonlításokat lehessen tenni. Keleti Károly jelentésében erre így emlékezik: „A székesfehérvári kiállítás keletkezésének eszméje elődjeihez fűződött. Ez is társadalmi körökben szülemlett meg. Gróf Zichy Jenő - mint tudvalevő - pendítette meg a legelső fehérmegyei gazdasági egyesület egyik ülésén [...] Később a megye és a város képviselőiből álló gyülekezeten tárgyaltatott az ügy, és elhatároztatván a kiállítás létesítése, bizottság alakult, melynek kifolyása később a végrehajtó bizottság lett, mely a kiállítás összes ügyeit intézte."

13 Az így szervezett kiállítás belső arányait a jelentés így foglalta össze: „Valamennyi vidék közül az oroszlánrész Dunántúlnak jutott, mi a kiállítás székhelyéből leli magyarázatát, ez juttatván a kiállítók közel egy harmadát, vagyis 1036-ot, Fehér megyére ebből 407 kiállító esvén. Fiuméből 5 kiállító vett részt, Horvát-Szlavon társországból 15, Ausztriából 42 s még a külföld is 10 kiállító által volt képviselve."

14 Az 1885-ös Altalános Kiállítás szervezetét az 1883. XII. tc. megjelenése után nagy lendülettel kezdték el létrehozni. A szervezés magja egy országos bizottság volt, 61 taggal, akik között hivatalból megtalálható volt: 1. az elnök (a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium államtitkára, dr. Matlekovics Sándor), 2. az alelnök (az Országos Iparegyesület elnöke, gróf Zichy Jenő), 3. Budapest főváros főpolgármestere (Ráth Károly), 4. az Országos Statisztikai Hivatal elnöke (Keleti Károly), 5. a 10 „Az első magyar iparmükiállítás ma, csütörtökön, augusms 25-én délután 3 órakor nyittatik meg Pesten, a városi redoutépület melléktermeiben, s naponkint reggel 9-1, ebéd után 3-6 óráig nyitva leend. Bemenetel ára hétköznapokon 10 pkr, vásár- és ünnepnapokon 4 pkr (miszerint a szegényebb osztály is megtekinthesse). Belépti jegyeket válthatni ugyanott a pénztárnál, a főlépcsőknél, hol egyszersmind (miután a földszinten lévő gépterem megtekintetek) a fölmenetel is van a kiállítási termekbe; lejövetel pedig a Nagyhíd utczai részen lévő kisebb lépcsőkön. Ezek mellett van a kiállítási irnokszoba, hol az egyesület részvényesei, az alapszabályok értelmében őket megillető szabad belépti jegyeiket minden látogatáskor átvehetik. Kik a kiállításba valamely iparművet beadtak, arról nyert nyugtatványukat saját személyökre nézve mindenkor szabad belépti jegyül használhatják. A kiállított müvek lajstroma a pénztárnál 10 pkr-on árultatik. Művek még mindig folyvást elfogadtatnak kiállításra, s az ezentúl érkezendők lajstroma pótlólag szintúgy ki fog nyomatni. A kiállítási írnokszobában aláírási ívek találhatók azok számára, kik az egyesület tagjaivá lenni kívánnának. Elnézés, uraim! s méltánylat a rövid idő melletti nehéz kezdetnek. Reméljük, ki ezen két körülményt tekintetbe veszi, örömmel látandja, s elégülten hagyandja el az első magyar iparműkiállítást." Nyárádi G: az 1. jegyzetbén i. m. 89. 11 Gelléri M.: a 4. jegyzetben i.m. 151. 12 Vámos Éva: Iparkiállítások Magyarországon a XIX. sz. második felében. In: A magyar kiállítások és vásárok 150 éve. Szerk. Kapalyag Imre. Bp., 1992. 5. 13 Keleti K.: a 7. jegyzetben i. m. XVII-XVIII. 14 Uo.