Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Az újkor századai - KRÁSZ LILLA: Orvosértelmiség Magyarországon a 18. század második felében
orvosok, hanem időben is differenciáltan, havi, sőt néha napi bontásban mutatták be a betegségek, járványok alakulását. 15 1787-től az egyes vármegyék egészségügyi személyzetével kapcsolatos információkat az orvosok számára 1786-ban kibocsátott uralkodói körrendelet szerint rögzítették. A német és magyar nyelven közzétett körrendelet keretében 32 pontból álló hivatali utasítás (Amtsunterricht) határozta meg a vármegyei orvosok ezzel kapcsolatos feladatait. Az orvosok jelentéseiknek ezt a részét kéthasábos formátumban készítették el. A lap bal oldali részén a hivatali utasítás megfelelő pontjának szövege, a jobb oldalin pedig az adott vármegyében tapasztalt állapotok rövid leírása található. A jelentésnek ehhez a részéhez csatolták az orvosok a minősítési íveket is. 1789-től az egészségügyi jelentések elnevezése is megváltozott. Az addig használt Sanitätsbericht helyett az új terminus: rendészeti jelentés (Polizey Bericht). Ajelentésekhez a legtöbb esetben további iratokat, kérvényeket (különleges betegségek részletes leírását, komolyabb fennakadásokat okozó konfliktushelyzetekről szóló beszámolókat) csatoltak az orvosok. Ezen iratok összességéből és a táblázatos kimutatásokból pontosan nyomon követhető az ország első hivatalában, a Helytartótanácsban, a vármegyei vezetésben és a szakemberek (orvosok, sebészek, bábák) szintjén is a jozefinista korszakban látványossá váló szakosodás és az ügymenet szakszerűbbé válásának folyamata, valamint az új rendszer bevezetésével szinte kötelezően együtt járó, néha gerjesztett konfliktusok, időlegesen felborult alá-fölérendeltségi viszonyok alakulása. Státusz és pozíció az orvosi hivatásban A 18. századi almanchokban, folyóiratokban több olyan értelmiségi listát találunk, ahol orvosok is szerepelnek. Ezekből a forrásokból nemcsak az orvosok nevét tudhatjuk meg, hanem azt is, hogy mennyi volt egy vármegyei orvos évi fizetése, mikor, melyik egyetemen szereztek diplomát, milyen témából írták a disszertációjukat. Az orvostörténész számára is kiválóan használható fontos forrás az Almanach von Ungarn auf das Jahr 1778, amely több mint 200 évvel ezelőtt jelent meg. Az évkönyvet az eperjesi születésű, hányatott életű evangélikus tanító, majd lap- és lexikonszerkesztő, Korabinszky János Mátyás állította össze. A pozsonyi honismereti iskola képviselőjeként is számon tartott Korabinszky ebben a munkában nemcsak Magyarország történetét, földrajzát és oktatási rendszerét ismerteti, hanem egy rövid értelmiségi listát is közöl a korszak élő és ismert magyar tudósairól, valamint a tudományok pártolóiról. 333 név található ezen a listán. Maga Korabinszky is érzi, hogy ez nem nagy szám, ezért megjegyzi, hogy „mégsok olyan ember van Magyarországon, aki megérdemelné, hogy szerepeljen ezen a listán, de sajnos nem volt elég hely a bemutatásukra ". A 333 név között öszszesen 31 orvost találunk, közülük négyen városi, öten vármegyei orvosként tevékenykedtek, ketten pedig egyetemi tanárként. 16 1786-ban indult meg Pesten német nyelven, Merkur von Ungarn cím alatt az első magyarországi tudományos igényű szakfolyóirat. Kovachich Márton György, a jeles jogtörténész, aki egy budai irodalombarát tudóskör tagjaként a lap szerkesztője lett, ezzel az orgánummal a felvilágosodás hazai terjesztésének és képviseletének országos, sőt külföldnek is szóló publicisztikai eszközét akarta létrehozni. A lap indulásakor a felvilágosodás szellemének megfelelően fejti ki elveit a tudományos folyóiratok szerepéről a magyar és a nemzetközi politikai és tudományos életben. Úgy gondolja, hogy az újságok ismertté tehetik a szellemi élet legfrissebb fejleményeit, helyi sajátosságait, a sajtó a legkiválóbb eszköz a tudományos eredmények és ismeretek nemzetközi 15 Benkő Sámuel, Borsod vármegye tisztiorvosa például 1788. évi táblázatos betegjelentésében három rovatot készített: hónap, időjárás, betegség és alkalmazott gyógymód, ld. MOL C 66 Nr. 8. pos. 61/1788. A zágrábi kerület 1788. évi, betegekről szóló jelentésének első rovatában a helység neve, majd a következőkben a beteg neve, életkora, a betegség tünetei, a betegség kezdete napra pontos dátummal, és végül a gyógyulás vagy a halál bekövetkeztének dátuma szerepel, ld. MOL C 66 Nr. 1/1788. A pesti kerület betegjelentésében az első rovatban a betegség nevét, utána a beteg életkorát, nemét és végül a gyógyulás vagy halál tényét regisztrálták, ld. MOL C 66 Nr. 7/1788. 16 Almanach von Ungarn auf das Jahr 1778. Wien-Pressburg.
