Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Európai középkor - Magyar középkor - PROKOPP MÁRIA: Az egyetemszervező Vitéz János esztergomi érsek

Villám-letéve nyúl a lantverő után, Pörgetni kezdi majd a húrt. Ki mást óvnának - illendőképp - akkora Gonddal a halhatatlanok, Mint őt, ki mindig, minden ügyben gáncstalan, Tehetségében oly pazar, Catót, Metellust, Fábiusokat megelőz, Camillusoknál derekabb? Azokra egy jobb kor vetette sugarát, Attól tanulták az erényt. Nagyobb, nagyobb ő náluk, mert e pusztuló Kor szennye sem mocskolta be, De úgy tündöklik - a gazok között igaz -, Mint tövisek közt liliom. Ne csodáld hát, hogy milyen szép otthona, Amelyben főpapként lakik. Ily férfinak más, mint a csillagos nagy ég, Nem szolgál méltó udvarul. Annak Tej útján örvend, ki a földi gond Béklyóit levetette már. De őt marasztald, föld, okos légy, ritka, hogy Ilyennel büszkelkedhetel. A csillagokkal ékes ég ne hívja még, E legvakítóbb csillagot. Jeleníts István fordítása