Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Európai középkor - Magyar középkor - SZENDE KATALIN: Parva cum laude: Humanisták a késő középkori magyar városokról

SZENDE KATALIN Parva cum laude. Humanisták a késő középkori magyar városokról 1 A város mint települési forma megítélése etikai és esztétikai szempontból a mai napig éles vitá­kat vált ki az utca embere és a témával külön­böző szempontokból foglakozó szakemberek körében egyaránt. Egyesek szerint a város egy­szerre a bűn melegágya és a falanszteri ridegség megtestesítője, amely ráadásul élősdiként te­lepszik rá az ellátását biztosító vidékre. Mások ugyanakkor a fejlődés motorját, egy újfajta életminőség letéteményesét és az alkotó fantázia kiteljesedésének lehetőségét látják benne. A fél évezreddel ezelőtt alkotó humanisták egyértel­műen a pozitívan vélekedők táborát erősítenék. Már csak azért is várospártiak voltak, hiszen az eszményképüknek választott antikvitás alap­vetően urbánus kultúrát hordozott, akár a görög városállamok, akár a városok és territóriumaik konglomerátumaként felépülő Római Birodalom példájára tekintettek. Az irodalmi keretek A humanisták azonban nemcsak az elpusztult ókori városok idealizált képét tartották szem előtt, hanem klasszikusokon pallérozódott szem­lélettel saját koruk városait is többféle módon megörökítették: útleírásokban, földrajzi összeál­lításokban és egy általuk kiteljesített és elterjesz­tett műfajban, a városdicséretben (Städtelob) is. A kortól és tértől függetlenül népszerű útleírások mellett az utóbbi két műfaj, az antik előzménye­ket feltámasztva, elsősorban a 15-16. századi Európában tett szert nagy népszerűségre. A városdicséret - a személyek és országok di­csérete mellett - már az ókori görög retorikának is bevett válfaja volt, és mint ilyen, általánosan elfogadott formai követelményekkel, szókészlet­tel és tematikával rendelkezett. Ennek alapján a következő elemeket kellett szinte kötelező módon tárgyalnia: 1. a város elhelyezkedése a tájban; 2. eredete; 3. berendezkedése (alkotmánya, kézmű­vessége, jellemző termékei); 4. a polgárok visel­kedése. 2 Ez a tradíció a korai középkorban sem merült feledésbe. A műfaj tehát már akkor készen állt, amikor a középkori városok még csak csírá­jukban léteztek. Korai példáit Itália mellett, ahol a szerzők az ókori pogány és saját koruk keresz­tény emlékeit állítják szembe (Milánó, Verona, Firenze, Róma), Angliában (London, 1173/74; Chester, 1195), Franciaországban (Párizs, 1323) és német területen (Erfurt, 1281/84) egyaránt megtaláljuk. 3 Teljességre azonban igazán a 15. századtól, a humanizmus megjelenése és képviselőinek széles körű mobilitása révén jutott. 4 Ekkortól Európa-szerte százával maradtak fenn a vá­rosi megrendelésre készült vagy a tanácsbé­li urak kegyeit (többnyire valamilyen állás 1 Székely professzor úrral elsősorban a Nemzetközi Várostörténeti Bizottságban (Commission internationale pour l'histoire des villes) való tagság köt össze. Ezért illendőnek láttam, hogy a Bizottság legutóbbi konferenciáján (Bild und Wahrnehmung der Stadt, Bécs, 2003) tartott előadásom egyik, némileg átdolgozott részletével köszöntsem őt. A teljes előadás megjelenik német nyelven Innen- und Außensicht. Das Bild der ungarischen Städte vom Spätmittelalter bis zur Mitte des 16. Jahrhunderts címen az Österreichischer Arbeitskreis für Stadtgeschichtsforschung „Beiträge zur Geschichte der Städte Mitteleuropas" című sorozatában, Ferdinand Opll szerkesztésében, előreláthatólag 2004-ben. 2 Klaus Arnold: Städtelob und Stadtbeschreibung im späteren Mittelalter und in der frühen Neuzeit. In: Städtische Geschichtsschreibung im Spätmittelalter und in der frühen Neuzeit. Hrsg. Peter Johanek. Köln-Weimar-Wien, 2000. (Städteforschung A 47) 247-268., kül. 251. 1 Karl Joachim Classen: Die Stadt im Spiegel der Descriptiones und Laudes Urbium in der antiken Literatur bis zum Ende des zwölften Jahrhunderts. (Beiträge zur Altertumswissenschaft 2) Hildesheim-New York, 1980. 4 Hans Goldbrunner: Laudatio Urbis. Zu neueren Untersuchungen über das humanistische Städtelob. In: Quellen und Forschungen aus italienischen Archiven und Bibliotheken 63. (1983) 313-327.

Next

/
Oldalképek
Tartalom