Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Európai középkor - Magyar középkor - SZENDE KATALIN: Parva cum laude: Humanisták a késő középkori magyar városokról

SZENDE KATALIN Parva cum laude. Humanisták a késő középkori magyar városokról

1 A város mint települési forma megítélése etikai és esztétikai szempontból a mai napig éles vitákat vált ki az utca embere és a témával különböző szempontokból foglakozó szakemberek körében egyaránt. Egyesek szerint a város egyszerre a bűn melegágya és a falanszteri ridegség megtestesítője, amely ráadásul élősdiként telepszik rá az ellátását biztosító vidékre. Mások ugyanakkor a fejlődés motorját, egy újfajta életminőség letéteményesét és az alkotó fantázia kiteljesedésének lehetőségét látják benne. A fél évezreddel ezelőtt alkotó humanisták egyértelműen a pozitívan vélekedők táborát erősítenék. Már csak azért is várospártiak voltak, hiszen az eszményképüknek választott antikvitás alapvetően urbánus kultúrát hordozott, akár a görög városállamok, akár a városok és territóriumaik konglomerátumaként felépülő Római Birodalom példájára tekintettek. Az irodalmi keretek A humanisták azonban nemcsak az elpusztult ókori városok idealizált képét tartották szem előtt, hanem klasszikusokon pallérozódott szemlélettel saját koruk városait is többféle módon megörökítették: útleírásokban, földrajzi összeállításokban és egy általuk kiteljesített és elterjesztett műfajban, a városdicséretben (Städtelob) is. A kortól és tértől függetlenül népszerű útleírások mellett az utóbbi két műfaj, az antik előzményeket feltámasztva, elsősorban a 15-16. századi Európában tett szert nagy népszerűségre. A városdicséret - a személyek és országok dicsérete mellett - már az ókori görög retorikának is bevett válfaja volt, és mint ilyen, általánosan elfogadott formai követelményekkel, szókészlettel és tematikával rendelkezett. Ennek alapján a következő elemeket kellett szinte kötelező módon tárgyalnia: 1. a város elhelyezkedése a tájban; 2. eredete; 3. berendezkedése (alkotmánya, kézművessége, jellemző termékei); 4. a polgárok viselkedése.

2 Ez a tradíció a korai középkorban sem merült feledésbe. A műfaj tehát már akkor készen állt, amikor a középkori városok még csak csírájukban léteztek. Korai példáit Itália mellett, ahol a szerzők az ókori pogány és saját koruk keresztény emlékeit állítják szembe (Milánó, Verona, Firenze, Róma), Angliában (London, 1173/74; Chester, 1195), Franciaországban (Párizs, 1323) és német területen (Erfurt, 1281/84) egyaránt megtaláljuk.

3 Teljességre azonban igazán a 15. századtól, a humanizmus megjelenése és képviselőinek széles körű mobilitása révén jutott.

4 Ekkortól Európa-szerte százával maradtak fenn a városi megrendelésre készült vagy a tanácsbéli urak kegyeit (többnyire valamilyen állás 1 Székely professzor úrral elsősorban a Nemzetközi Várostörténeti Bizottságban (Commission internationale pour l'histoire des villes) való tagság köt össze. Ezért illendőnek láttam, hogy a Bizottság legutóbbi konferenciáján (Bild und Wahrnehmung der Stadt, Bécs, 2003) tartott előadásom egyik, némileg átdolgozott részletével köszöntsem őt. A teljes előadás megjelenik német nyelven Innen- und Außensicht. Das Bild der ungarischen Städte vom Spätmittelalter bis zur Mitte des 16. Jahrhunderts címen az Österreichischer Arbeitskreis für Stadtgeschichtsforschung „Beiträge zur Geschichte der Städte Mitteleuropas" című sorozatában, Ferdinand Opll szerkesztésében, előreláthatólag 2004-ben. 2 Klaus Arnold: Städtelob und Stadtbeschreibung im späteren Mittelalter und in der frühen Neuzeit. In: Städtische Geschichtsschreibung im Spätmittelalter und in der frühen Neuzeit. Hrsg. Peter Johanek. Köln-Weimar-Wien, 2000. (Städteforschung A 47) 247-268., kül. 251. 1 Karl Joachim Classen: Die Stadt im Spiegel der Descriptiones und Laudes Urbium in der antiken Literatur bis zum Ende des zwölften Jahrhunderts. (Beiträge zur Altertumswissenschaft 2) Hildesheim-New York, 1980. 4 Hans Goldbrunner: Laudatio Urbis. Zu neueren Untersuchungen über das humanistische Städtelob. In: Quellen und Forschungen aus italienischen Archiven und Bibliotheken 63. (1983) 313-327.