Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Európai középkor - Magyar középkor - PROKOPP MÁRIA: Az egyetemszervező Vitéz János esztergomi érsek

PROKOPP MÁRIA Az egyetemszervező Vitéz János esztergomi érsek 1467. június 20. az Academia Istropolitana, az első terjes jogú, négy fakultással rendelkező, nemzetközileg elismert magyar egyetem ünnepélyes megnyitásának a napja. A helyszín az esztergomi Várhegy, az újjáépített remekművű gótikus Szent Adalbert-székesegyház és Vitéz János esztergomi érseknek, Magyarország prímásának, Mátyás király fő- és titkos kancellárjának pompás reneszánsz freskódísszel ékesített palotája. Az egyetem megálmodója és megszervezője maga az érsek, akinek nagy tudását, széles körű humanista műveltségét egész Európa tisztelte. O a Lux Pannóniáé, ahogy Gasparus Tribracus modenai költő nevezte Vitéz Jánost, a mecénását verseskötete címoldalán, ahol portréját is megfesttette. A 60 éves főpap küzdelmes, de eredményekben is gazdag életének koronája ez a nap, amelyet hosszú évtizedek kitartó munkájával készített elő. Vitéz János mindössze két éve nyerte el az esztergomi érseki széket, az ország legmagasabb főpapi méltóságát, amely anyagi fedezetet is nyújtott az egyetem felállításához. Érsekként egyik első teendője volt, hogy Mátyás királlyal egyetértve, követséget küldjön Rómába a pápához az új magyar, teljes jogú egyetem engedélyeztetésére. A küldöttség élén Janus Pannonius pécsi püspök állt. Az engedély 1465. május 19-én kelt: Magyarország bármely városában, amelyet a király alkalmasnak talál, felállítható a bolognai mintára szervezendő egyetem.

1 A bolognai minta hangsúlyozása az egyetemi önkormányzatra vonatkozott, valamint arra, hogy az új egyetem kancellárját, tanárait és hallgatóit mindazok a jogok és kiváltságok megilletik, mint amelyeket a bolognaiak élveznek, így az egyetem a bolognaiakkal azonos feltételek mellett, azonos érvényű tudományos fokozatokat adhat, és a tanárok fizetésének is a bolognai minta szerint kellett alakulnia. G. Tribrachus: Ecloga ad archiepiscopum Stigoniensem Johannem Vitéz, Budapest, OSZK. Cod.lat.416. f. 1 r, 1465-67, Vitéz János érsek képmása. Az egyetem főkancellárja Vitéz János érsek volt. Mátyás király az egyetem helyéül a Bécshez közelebbi Pozsony városát jelölte ki. Vitéz János itt a saját költségén vette meg a Venturi-házat 600 Ft-ért az egyetem számára.

2 Az egyetem tudományos műhelye azonban Esztergomban volt, és szellemi vezére maga az érsek. O világosan látta, hogy csak legmagasabb fokon és itthon kiművelt fők biztosíthatják nemzetünk jövőjét. Bár a külföldi egyetemeken, Itáliában, Párizsban, Bécsben, Prágában és Krakkóban több magyar ifjú tanult, ezek hatékony hazai működését hátráltatták a hazai gyökerek, a megfelelő hazai szellemi környezet hiánya. Éppen ezek az ifjak - akik közé minden bizonnyal Vitéz János is tartozott, jóllehet oklevéllel nem tudjuk igazolni egyetemi végzettségét - érezték a leginkább a legmagasabb szintű 1 Archivio Secreto Vaticano Regesta Supplicationum Pauli II. vol 581, f. 55v. In: Császár Mihály: Az Academia Istropolitana, Mátyás király pozsonyi egyeteme. Pozsony, 1914. 102-104. 2 Császár: Az Academia Istropolitana, 16.