Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Európai középkor - Magyar középkor - PROKOPP MÁRIA: Az egyetemszervező Vitéz János esztergomi érsek

hazai tudományos műhely, a teljes jogú egyetem szükségességét. Zrednai Vitéz János, a kisnemesi származású, zágrábi egyházmegyés pap már fiatalon, 24-26 éves korában Zsigmond király budai kancelláriáján dolgozik. Az életrajzírók - Fraknói Vilmos

3 és mások - Vitéz János nagybátyja, Gatalóci Mátyás zágrábi prépost, királyi alkancellár, majd kancellár pártfogásának tulajdonítják ezt a nagy reményű pályakezdést az 1430-as években. Joggal feltételezhetjük, hogy e pártfogás már korábban kezdődött, és Gatalóci segítségével Vitéz János már 16-18 évesen eljutott külföldi egyetemekre, elsősorban Padovába, majd 1434-ben Bécsbe. Biztos adatunk csak ez utóbbiról van, amikor a bécsi bölcsészetre iratkozott be. A padovai egyetemi levéltár anyaga, sajnos, éppen az 1420-as évekre vonatkozóan igen hiányos. A hallgatók között ugyan számos Johannes név szerepel, de ezek nem azonosíthatók egyértelműen Vitéz Jánossal. Pierre Paolo Vergerio neves szónok, író és padovai történészprofesszor is egyengethette Vitéz János Padovába vezető útját. Vergerio 1418-tól 1440-ig, a haláláig Budán élt, Zsigmond király udvarában, s vele Vitéz János igen szoros barátságban volt. Könyvtárát is rá hagyományozta. Vitéz János padovai tanulmányaira utal széles körű természettudományos képzettsége is a matematika, a geometria, a csillagászat és az orvostudomány terén, amelynek fellegvára a 14. századtól a padovai egyetem volt. Ugyanerre enged következtetni a padovai születésű jeles ókori történetíró, Titus Livius iránti nagy tisztelete is. Cicero mellett a leggyakrabban őt idézi a leveleiben.

4 Vitéz János könyvtárának

5 ma ismert kevés emléke között két Livius-kötet található pompás festészeti díszítéssel.

6 S nem utolsósorban az a tény, hogy Vitéz János a tehetséges magyar fiatalokat Ferrara, Firenze, Bologna mellett előszeretettel küldi a padovai egyetemre, az ő egykori ottani tanulmányaira is utalhat. Lehetséges, hogy a Guarino da Veronese (1374-1460) padovai professzorhoz fűződő mély barátsága is Vitéz padovai diákéveiben kezdődött. S végül Zágráb, Vitéz János szülőföldjének közvetlen kapcsolata Velencével, mely a 15. században Padovára is kiterjesztette hatalmát, igen valószínűvé teszi Vitéz János padovai egyetemi tanulmányait. A padovai egyetemi levéltár adatai szerint a 15. században rendszeresen részt vett az egyetemi doktori vizsgákon és doktorrá avatásokon az esztergomi érsek, mivel szinte minden évben voltak a végzősök között egyházmegyéjéhez tartozó fiatalok. A magyar prímást a padovai püspök a palotájában megkülönböztetett tisztelettel fogadta. Vitéz János szisztematikus tudományos felkészültsége, továbbá leveleinek hangneme, főképpen azoké, amelyeket az egyetemeken tanuló vagy végzett ifjaknak írt, és amelyekben határozott hangon ellenőrzi, számon kéri tanulmányaikat, tudományos eredményeiket, mindenképpen feltételezi egyetemi végzettségét. Vitéz Jánosban bizonyára korán felmerült a hazai egyetemalapítás gondolata, és fokozatosan érlelődtek meg benne a részletek. Ismerte a korábbi kitűnő kezdeményezéseket, Nagy Lajos király 1367-ben alapított pécsi és Zsigmond király 1389-ben életre hívott óbudai egyetemének sorsát, és világosan látta, hogy az egyetem fennmaradásához két dolog szükséges: tekintélyes szellemi vezető és biztos anyagi háttér. Ez utóbbi a prímásérseki szék elnyerésével valósult meg Vitéz János számára. A tudományos műhely alapját képező tanárok szervezését húszéves váradi püspöksége alatt módszeresen valósította meg. Könyvtárát is ekkor építette ki, amely a firenzei humanista és könyvkereskedő Vespasiano da Bisticci szerint Európa legjelentősebb könyvtárai közé tartozott: „Mint esztergomi érseknek első dolga volt, hogy a vár falai között díszes könyvtárat építsen, mivel azt akarta, hogy itt a tudomány minden területe képviselve legyen. Meghozatott hazájába minden könyvet Itáliából és Itálián kívülről, és azokat, amelyeket megbízottjai nem találtak meg, lemásoltatta Firenzében, nem törődve a nagy költségekkel, csak szépek és hibátlanok legyenek. Kevés 3 Fraknói Vilmos: Vitéz János esztergomi érsek élete. Bp., 1879. 4 Boronkai Iván: Vitéz János és az ókori klasszikusok. In: Janus Pannonius (Memoria saeculorum Hungarorum 2.) Bp., 1975.219. 5 Klára Csapodi-Gárdonyi: Die Bibliothek des Johannes Vitéz. Bp., 1984. 6 München, Bayerische Staatsbibliothek, cod. Lat. 15731, Wien ÖNB Cod. Lat. 3099.