Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Európai középkor - Magyar középkor - VELICH ANDREA: Az egyensúlykeresés VII. Henrik társadalompolitikájában
lehetőségét ugyanakkor igyekezett korlátozni azáltal, hogy megbízásuk birtokaiktól távol fekvő, érdekszférájukon kívüli területekre szólt. Részben a hadtartás kiszámíthatatlanságára vezethető viszsza, hogy VII. Henrik a kontinensi gyakorlattal ellentétben s Anglia földrajzi sajátosságainak ismeretében az állandó sereg helyett a flottaépítés mellett döntött, hiszen az megfelelő honvédelmet biztosított, békeidőkben pedig kereskedelmi és halászati célokra is remekül hasznosítható volt. A közhiedelemmel ellentétben a nemeseknek sem állt érdekükben, hogy országuk trónján gyengekezü uralkodó üljön, hiszen az anarchiában a gazdasági visszaesés mellett presztízsük is csökkent, így a központosított monarchia kiépítése (ami részben az angol parlament szerepének köszönhetően nem a kontinensi abszolutizmus kiépítését jelentette) politikailag közvetve a nemesség érdekének is megfelelt, bár hosszú távú gazdasági hatása a hagyományos nemesség érdekeit sértette, s alkalmazkodóképesség híján bizonyos családok lecsúszásához vezetett. Amíg a 14-15. század folyamán a nemesek az alacsony lélekszámra visszavezethető munkaerőhiány miatt birtokaikat igyekeztek hosszú távra, 40-100 évre bérbe adni, a 15. század végétől a népesség és az infláció növekedésével párhuzamosan a földbérletek tudatos lerövidítése figyelhető meg. A bérleti díjak reálértéke s így a földbirtokosok bevételei ennek ellenére csökkentek, miközben a nemesek kiadásai az infláció mértékével növekedtek. A főnemesek a 15. század végén átlagosan 5000, míg a nemesek 800 font éves bevétellel rendelkeztek. 6 Míg korábban a birtokokból befolyó jövedelmeket hadisarcokkal növelték, addig VII. Henrik békés külpolitikája következtében az iparban és a kereskedelemben néztek kiegészítő jövedelem után. Rutland grófja például évi 150-200 font jövedelmet termelő vaskohót építtetett, ugyanakkor a Conynges család hajóvásárlásokkal s azok kereskedőknek történő bérbeadásával próbálta bevételeit növelni. 7 A családok egy része gyakran rangon aluli, ám anyagilag előnyös házasságkötésekkel igyekezett lecsúszását megakadályozni, mások, köztük Edward Stafford, Buckingham grófja is, egyszerűen eladósodott, és közel 17 000 font adósságot hagyott hátra, hiszen udvartartásának évi 7-8000 fontos költségei a királyi udvaréval vetekedtek, míg bevételei - részben innovációt ellenző szemlélete miatt - attól jóval elmaradtak. 8 Az a tény, hogy Angliában a kontinenssel ellentétben a nemesek nem élveztek adómentességet, elősegítette - az élősdi attitűd helyett - a gazdaságba történő jobb integrációjukat. E szempontból IV. Edward és VII. Henrik személyes kereskedelmi tranzakciói is példaértékűnek tekinthetők. Ugyancsak ez irányba hatott, hogy a primogenitúra miatt az ifjabb fiúgyermekek tanulásra és vállalkozásra kényszerültek, s a 15. századtól kezdve a jogi és kereskedői pálya - a papi pálya rovására - mind népszerűbbé vált. A primogenitúra „eltörölte az »osztálykülönbségeket« az ifjabb fiak szakmákba kényszerítésével". 9 Ez pedig megkönnyítette az új gazdasági szemlélet nemesi családokba való beszivárgását. Ebből a szempontból VII. Henrik békés külpolitikája különösen előnyösnek mondható, hiszen a társadalom figyelmét háborúk helyett a gazdaság és a kereskedelem felé irányította, ami a középrétegek felemelkedését is ösztönözte. így Stow 1599-ben már arról számolhatott be, hogy az uralkodónak belső zavargásoktól nem kell félnie, mert az angolok többségében közrendűek, sem túl szegények, sem túl gazdagok. 10 A „középosztály" és VII. Henrik kapcsolatának vizsgálatakor nyilvánvalóvá válik, mennyire fontos volt a társadalom középső rétegei és a nemesség közti politikai erőegyensúly megteremtése, melynek előfeltételét képezte a polgárosodás előmozdítása is. A nemesek anyagi függősége mellett a kereskedők társadalmi emelkedésére utal az is, hogy amíg 1411-ben még kalodába zárhattak egy kereskedőt a polgármester megrágalmazásáért, ez a 15. század végén már kizárt. S amíg 6 J. P. Cooper. The Social Composition of the Commons in the 15 ,h century. 1. 7 D. C. Coleman.The Economy of England 1450-1750 London, 1977. 88. 8 J. D. Mackie: The Earlier Tudors 1485-1558. Oxford, 1952. 15. 9 K. B. McFarlane: The Nobility of Later Medieval England. Oxford, 1973. 278. 10 J. Stow: A Survey of London. Ed. C. L. Kingsford. Oxford, 1908. II. 209.
