Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Európai középkor - Magyar középkor - VELICH ANDREA: Az egyensúlykeresés VII. Henrik társadalompolitikájában
VII. Henrik alatt a kereskedők még nemesi címet nem, csak lovagi címet nyerhettek, VIII. Henrik már két kereskedőt is, Sir Ralph Warrent és Sir Rawland Hillt megnemesített." A londoni kereskedőkjelentősége a 16-17. században tovább nő, mert a növekvő lakosság ellátása a kereskedelem bővülését eredményezte; a hangsúly így a gyártókról mindinkább áthelyeződött a kereskedőkre, vidékről elsősorban Londonra, a londoni kereskedők pedig a növekvő importszükségletet az exportból finanszírozták. 12 Ugyanakkor amíg 1445-ben az alsóház soraiban még jórészt lovagok ültek, addig a 15. század végére helyüket gazdagodó, jogi ismereteik és udvari kapcsolataik segítségével mind nagyobb befolyásra szert tevő gentry képviselők foglalták el. A gentry családok gazdagodásukat és tekintélynövekedésüket pedig a jogi és egyéb hivatali pályákon való előrejutáson és előnyös házasságokon túlmenően a mezőgazdasági változások kihasználásának, illetve a kereskedelembe való bekapcsolódásuknak köszönhették. Számos gentry család vásárolt a 15. század végétől Londonban ingatlant, hogy a londoni gazdag Merchant Adventurers kereskedőkkel együtt a prosperáló textilkereskedelemből vagyont gyűjtsön. Gyakori volt, hogy vidéki gentryfiú gazdag londoni kereskedő özvegyét vette feleségül, hiszen a hozomány induló tőkét s előnyös kereskedelmi kapcsolatokat jelentett. Sir William Stonor negyedik felesége Elizabeth Ryche volt, egy polgármester unokája, városbíró lánya és egy kereskedő özvegye. 13 A jórészt gentry családokból álló megyei elit a vagyon mellé az alsóházban politikai hatalmat is szerzett. IV. Edward uralkodása alatt az alsóház kétharmada a gentry soraiból töltődött fel. 14 A kenti gentry gyors gazdagodását a londoni piac közelsége segítette elő. A gentry növekvő gazdasági és társadalmi erejét jelzi, hogy a parlamenti képviselet mellett mind nagyobb számban vállaltak más közigazgatási funkciókat. Az uralkodó, így VII. Henrik is - fizetett bürokrácia híján - némileg ki volt szolgáltatva a vidéki közigazgatás élén álló gentry békebíróknak és serifféknek, bár kinevezésüket mindinkább jogi végzettséghez és szakmai kompetenciához kötötte, ellenőrzésükre pedig nemesekből, illetve klerikusokból álló különbizottságokat küldött ki. A gentry 16. századi térnyerését birtokainak növekedése is jelzi: míg 1563-ra az összes angol földből a korona 10%, a nemesség pedig 13%-ban részesült, a gentry ugyanakkor a birtokok 67%-a felett rendelkezett. A 16. század közepén már nincs szakadék a kereskedők és a gentry társadalmi állása között. A gentleman név már nem jelent nemességet, a kereskedőkre és yeomenekiQ is kiterjed. Ha valaki évi 100 fontnál több jövedelemmel bírt, az már jómódúnak, évi 300 fonton felül gazdagnak számított, s adója 25, illetve 28% volt. A gentry szegényebb tagjai évi 50-100 font jövedelemmel bírtak, míg a gazdagabb gentry éves jövedelme 100-300 font közé tehető, ezért közülük, akinek lehetősége volt, gyakran a kényelmesebb jogi, vagy egyéb hivatalnoki pályát választotta a termelés-kereskedés helyett. 15 A 16. század elején zajló társadalmi változásokra utal közvetve az 1533-as Act of Apparel (ruházkodási törvény) is, mely a társadalmat már nem a szokványos társadalmi kategóriák, hanem jövedelmek szerint osztja fel. 16 Amíg 1442-ben Stafford püspök a Salamon trónjához vezető társadalmi létrán az egyház mögött a lovagságot említi a köznép előtt, melynek soraiban a kézműves és a kereskedő a paraszttal egy kategória, addig 1509ben E. Dudley társadalomrajzában az „angol nép javát kereskedők, gazdag állattartók és farmerek teszik ki". 17 Egy 16. századi kereskedő, Richard Hill asztala ülésrendjénél a kereskedőket a kancellária hivatalnoka, a papok után, de a kisnemesek (gentleman) és gazdag parasztok (yeomen) 11 The Calendar of Patent Rolls. London, 1902. 465. 12 F. J. Fisher: London and the English Economy, 1500-1700. London, 1990. 189. 13 K. G. T. McDonnel: Medieval London Suburbs. London, 1978. 130. 14 Ross: Edward IV, i. m. 308A. 15 J. Cornwall: Wealth and Society in Early 16 th century England. London, 1988. 26. 16 J. Boulton: Neighbourhood and Society. Cambridge, 1987. 99. 17 J. S. Roskell: The Commons and their Speakers in Parliament. Manchaster, 1954. 165.; A. F. Pollard: The Reign of Henry VII from Contemporary Sources. II. London, 1914. 212.
