Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Európai középkor - Magyar középkor - Sz. JÓNÁS ILONA: Lovagi játékok a középkori városokban

a brandenburgi őrgróf vagy a Német Lovagrend lovagi életformája, irodalom-pártolása. A városok kapcsolata Flandriával, Angliával kétségkívül hozzájárult a lovagi eposzok, legendák megismeréséhez, népszerűségéhez. A kereskedő patriciátus közvetítésével kerültek a Hanza-városok dísztermeibe, városházaiba a „kilenc hős" szobrai,

22 s váltak a gyűléstermek névadóivá a lovagi ideák alakjai (Artushof).

23 Mindez nem csupán a lovagi életforma utánzását, hanem a városi patríciusok nosztalgiáját is jelentette. Részben nemesi eredetük tudata, kiváltságaik, katonai és bírói feladatkörük (a város békéjének és védelmének biztosítása) is hozzájárult, hogy ezeket a hősöket saját eszményképeiknek tekintsék.

24 A társadalom nemcsak struktúra, státus, vagyon, hanem mentalitás is. A nemesi mentalitás jellemzőjének a bőkezűséget, bizonyos értelemben a pazarlást tekinti a témával foglalkozó szakirodalom. A dicsőség, a harc szüntelen keresése, a „föle largesse" a legjobb lovagok jellemzője.

25 Mindez szemben állt a szigorú értelemben vett „városi polgár" takarékos magatartásával. A nemes a városban polgárrá lett, a patrícius családok, jóllehet egy új típust képviseltek, a pénzvagyon birtokosait, de mentalitásuk, a nemesi hagyományokhoz kapcsolódó életformájuk konzervatív maradt. Apatriciátus magatartását ez a kettősség jellemezte. Hatalmát vagyona gyarapítására használta, de hajlamos volt a pazarlásra öltözködésében, a költséges szórakozások, játékok, látványosságok rendezésében. Áldozott egyházi, kegyes célokra éppúgy, mint világi építkezésekre. A magdeburgi katedrális gótikus tervét a Párizsban tanult Albert érsek hozta magával, de megvalósítását a polgárság anyagi támogatása biztosította.

26 A két meglehetősen önkényesen választott krónikarészlettel azt kívántuk illusztrálni, hogy miként igyekezett követni a 13. századi városi patriciátus a lovagi magatartás formáit. Jóllehet a bemutatott forrásszövegek azt mutatják, hogy ezek a játékok nem tekinthetők teljesen azonosnak a lovagok harcos tornáival, amelyeket elítélt Jaques de Vitry, összekapcsolva a tornát a hét fő bűnnel.

27

A párizsi és magdeburgi patríciusok vetélkedője némileg megszelídített tornáról szól, ahol megmutatkozik ugyan a nemes hősiesség, a bátorság és az erő, de nincs sebesülés, sem áldozat. Csak alkalom az ünnepségre, a mulatságra s ezzel együtt a bőkezű pazarlásra, lovakra, díszes ruhákra, fegyverekre, lakomára. A 14. század folyamán a céhek és a patríciusok konfliktusai megdöntötték az utóbbiak hatalmi monopóliumát.

28 A régi patríciuscsaládok eltűntek, de átörökítették hősi eszményképeiket, amelyek maguk is átalakultak, új értékek szimbólumaivá váltak, miként az egyes Hanza-városok terein és városházain álló hatalmas Rolandszobrok

29 a város gazdasági és jogi szabadságának szimbólumaivá. 22 A Bibliából, antik és középkori legendákból vett alakok a kölni városházán, az osnabrücki, a lüneburgi díszteremben, Hildesheim kútján láthatók. 23 Danzig, Elbing, Riga, Stralsund. Simson, P.: Der Artushof in Danzig. 1900. 24 A városi patríciustársadalomra vonatkozó igen bőséges irodalomból a legfontosabbak: Dollinger, Ph.: Patríciát noble et patriciat bourgeois à Strassbourg au XIV

e siècle. Revue d'Alsace, XC. 1950-51; Lestocquoy, J.: Les villes de Flandre et d'Italie sous le gouvernement des patriciens XI-XV. siècles. Paris, 1952.; Maschke: Continuité sociale, i. m.; MüllerMertens, E.: Zur Geschichte der mittelalterlichen brandenburgischen Städte. Neue Hansische Studien, Berlin, 1970.; Planitz: Die deutsche Stadt, i. m.; Roslanowski, T.: Kszaltowanie sie sredniowieeznego patriciatu Kolonii na tie rozwoju osrodka miejskiego w. XII—XIII. wieku. (francia rezümével). Studia z Dziejow Osadnictwa T. 3, Warszawa, 1965. 7-38.; Schneider, J.: La ville de Metz aux XIII

e et XIV

e siècles, Nancy, 1950.; Székely György: Le développement de la magistrature de la ville de Buda au XIV siècle. Folia Diplomatica, Brno, 1971/1. 277-293. Uő. : A polgári rend előzményeihez, a városi elit a 12-13.századi Európában, Századok, 126. (1992) 517-561.; Wyffels, C: Hanse, grands marchands et patriciens de; Saint-Omer. Mémoires de la Société Akadémique des Antiquaires de la Morini, XXXVIII. 1962. 25 Duby G.: Guillaume le Maréchal ou le meilleur chevalier du monde. Paris, 1984.; Chenerie, M.-L.: „Ces curieux chevaliers tournoyeurs...". Romania, 97. (1976) 327-368. 26 A 13. században épült a Szentlélek kórház, több kápolna, új városháza és városfal stb. Planitz: Die deutsche Stadt, i.m. 66., 132. 27 J. Le Goff: Réalité sociales et codes idéologiques au début du XIII

e siècle: Un „Exemplum" de Jacques de Vitry sur les tournois. In: Un autre moyen âge. Paris, 1999. 673-685. 28 Dollinger: La Hanse, 329, 338.; Maschke: Continuité sociale, 146. 29 Bréma, Riga, Halle stb.