Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Európai középkor - Magyar középkor - KLANICZAY GÁBOR: Nemzeti szentek a késő középkori egyetemeken
tott egy Sermones de tempore et de Sanctis ciklust is, s ebből nem hiányoztak a Lengyel Királyság fontosabb szentjei. 70 Habár a pécsi egyetem volt a legrövidebb életű az itt tárgyalt közép-európai egyetemek közül, és nem hagyott túl sok irodalmi emléket maga után, paradox módon ehhez az egyetemhez kötődik - legalábbis nevében - a legterjedelmesebb olyan közép-európai prédikációgyüjtemény, amely a „nemzeti szentek" egyetemi kultuszáról tanúskodik. A 15. század eleji müncheni kódexben olvasható gyűjtemény - melyet Sermones compilati in studio generali quinqueecclesiensi in regno hungariae („pécsi egyetemi beszédek") 71 néven tart nyilván a magyar kutatás - magyar nemzeti patrónus szentekről szóló sermóival szeretném szemléltetni a domonkos egyetemi magisterek szellemiségét. Erre a gyűjtemény alkalmasnak mondható, bár a keletkezését illetően teljes a kutatók konszenzusa, hogy e sermók semmiképp nem a pécsi egyetemen készültek, hanem jóval annak megalapítása előtt, legkésőbb a 14. század elején. 72 Az a 15. század eleji attribúció, mely e gyűjteményt úgy tünteti fel, mint amely a pécsi stúdium generale intézményében készült, arról tanúskodik, hogy a másoló e prédikációvázlatokat egyetemi beszédeknek tekintette. A „nemzeti szentekhez" kötődő prédikációk csoportja e gyűjteményben a következő: öt sermo De sancto rege Stephano 13 , egy Szent Imre hercegről (melyet a másoló téves attribúcióval látott el: De Sancto Hainrico imperatore), 1A kettő De Sancto Ladislao rege Ungarie 15 és négy prédikáció De Sancta Elisabeth. 16 Vizkelety András és Madas Edit kutatásainak köszönhetően ez a corpus, mely a magyar domonkos prédikációirodalom nemzeti szentekről készített prédikációit tartalmazza, tovább bővíthető más kódexekben őrzött domonkos és ferences sermókkal. Egy domonkos provenienciájú kódex, amelyet ma Heiligenkreuz kolostorában őriznek (Cod. 292), s amelyet 1300 körül állítottak össze, egy Szent István-, két Szent Imre- és négy Szent László-prédikációt tartalmaz - ezek közül kettő megegyezik a „pécsi egyetemi beszédek" gyűjteményében olvashatókkal. Ez arról tanúskodik, hogy e heiligenkreuzi sermók a magyar nemzeti patrónus szentekről szóló domonkos prédikációknak ugyanabba a szélesebb csoportjába tartoztak. 77 Volt Szent István-, Imre-, László- és Erzsébetsermo abban a Bécsben őrzött domonkos kódexben (Cod. Lat. 1364) is, amelyben a prédikációgyűjtemény nagyobb részét Johann-Baptist Schneyer és Thomas Kaeppeli a 13. és 14. század fordulóján élt Aldobrandinus de Cavalcantibusnak tulajdonította. 78 Bozena Chmielowska: Stanislas de Skarbimierz - Le premier recteur de l'Université da Cracovie après le renouveau de celle-ci. Mediaevalia Philosophica Polonorum, 24. (1979) 100-104.; Jerzy Wyrozumski: L'idée de la tolérance à l'Université de Cracovie. In: Wlodek, Société et église, i. m. 136-137. Sermones compilati in studio generali quinqueecclesiensi in regno Hungariae. Eds. Eduardus Petrovich - Paulus Ladislaus Timkovics. Bp., 1993. Petrovich Ede: A pécsi egyetemi beszédgyüjtemény (a müncheni kódex). In: Csizmadia: Jubileumi tanulmányok, i. m. 163-223.; Paulus Ladislaus Timkovics: Decodice. In: Sermones, i. m. 14-19.; Madas Edit: Az úgynevezett Pécsi egyetemi beszédek. In: Uő: Középkori prédikáció-irodalmunk, i. m. 132-196. Sermones, i. m. 214-224. Sermones, i. m. 284-285. Sermones, i. m. 169-174. Sermones, i. m. 290-297. Johannes Baptist Schneyer: Repertórium der lateinischen Sermones des Mittelalters: für die Zeit von 1150-1350. Aschendorff, Münster, 1978. VIII. 342-351.; Vizkelety András: Példaképalkotás és argumentáció a középkori Szent István prédikációkban. In: Glatz Ferenc- Kardos József (szerk.): Szent István és kora. Bp., 1988. 180-184., a Szent István sermo (f. 55r-v) kiadása itt 184.; a két Szent Imre-prédikáció (ff. 14v—15) és a négy Szent László-sermo (ff. 16-23v) kiadását 1. Madas Edit doktori disszertációjában: „Coepit verbum Dei disseminari in Ungaria". Prédikációirodalom a középkori Magyarországon. Bp., 2000. 85-124.; az első Szent László-sermo (f. 16) megjelent az ugyancsak általa írt tanulmányban: 'Species Priami digna est imperio'. Les enseignements d'un sermon du XII e siècle, Acta Antiqua, 40. (2000) 311-319.; vö. Uő: Szent László a középkori magyarországi prédikációirodalomban. In: Jankovits László - Kecskeméti Gábor (szerk.): Neolatin irodalom Magyarországon és Európában. Pécs, 1996. 63-79. Schneyer, Repertórium, i. m. I. 150-222.; Thomas Kaeppeli: Scriptores Ordinis Praedicatorum Medii Aevi. Romae, 1970. I. 31-38.; Vizkelety András: Ismeretlen forrás árpádházi szentjeink hagiográfiájához. In: Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról. Bp., 1989. 345-358, mely tartalmazza az egyik Szent Istvánsermo kiadását: 355-358.
