Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Európai középkor - Magyar középkor - KLANICZAY GÁBOR: Nemzeti szentek a késő középkori egyetemeken

a második funkciót tette magáévá.

30 A teológiai fakultás hiánya és a jogi fakultás dominanciája Krakkó (1364),

31 Bécs (1365)

32 és Pécs (1367)

33 megalapításánál ugyancsak jelzi ezeknek az egyetemeknek az összefonódását a felettük patronátust gyakorló monarchiákkal. A közép-európai egyetemalapítások első hullámát hamarosan követte a második, amelyben a nemzeti vonások még hangsúlyosabbak lettek. Ebbe a csoportba tartozik az újjáalapított bécsi (1384) és krakkói egyetem (1400), az óbudai egyetem (1395), valamint az új egyetemalapítások sora Németországban (Heidelberg: 1386, Kulm/Chelmno: 1386, Köln: 1389, Erfurt: 1392, Würzburg: 1402, Lipcse: 1409, Rostock: 1419).

34 Ezeknek az egyetemeknek a megszületését a kortársak Prága hatásával hozták összefüggésbe. Andreas de Broda, a husziták elől elmenekült egyik prágai magiszter a következőképp foglalta ezt össze: „Ipsa Prága Wyennam, ipsa Cracoviam, ipsa Heidelberg, ipsa Coloniam, ipsa Herbipolim, ipsa Erfordiam prout notorium est personis valentibus suis videlicet magistris excelentibus venustavit."

35 Nagy Kázmér, Habsburg Rudolf és Nagy Lajos egyetemalapításaiban valóban könnyű volt felismerni IV. Károly császár utánzásának és az egymással való versengésnek a motivációit. Heidelberg 1386-os alapítása közvetlenül kötődött ahhoz, hogy Konrad von Soltau prágai rektor (1384-1386) 24 magister, illetve baccalaureus társaságában elhagyta Prágát. Matthaeus Cracoviensis Kulm/Chelmno, Heidelberg és Prága egyetemeit megjárva lett az újraalapított krakkói stúdium rektora, a híres teológus, Heinrich Totting von Oyta Prága és Bécs között osztotta meg idejét. Prága imitációja helyett azonban ebben a második közép-európai egyetemalapítási hullámban helyesebb a Prágával való szembenállásról beszélni, vagy a prágai egyetemen folyamatosan robbanékony helyzetet teremtő nemzeti konfliktusok hatásáról. Mint Ferdinand Seibt és Howard Kaminsky bemutatta, az egyetemek rendszerének átformálódását a közép-európai régió nyugati (németországi) és keleti részében az váltotta ki, és az is jelképezte a legjobban, hogy Prága császári és univerzális egyetemből néhány évtized leforgása alatt szigorúan nemzeti intézménnyé alakult. Ennek a folyamatnak a végpontja a natio teutonica jogait radikálisan korlátozó 1409-es Kutná Hora-i dekrétum, melynek közvetlen következménye lett a lipcsei egyetem alapítása, amely új otthont adott 46 volt prágai magister és az onnan távozó 800 diák közül 369 számára.

36 A prágai konfliktusok szertegyűrűzésének központi szerepe mellett hangsúlyozni kell a nagy egyházszakadás idején a középkori egyetemi élet „szívében", Párizsban bekövetkezett változások hatását is. Azok a politikai és adminisztratív kényszerek, amelyek a VII. Kelemen támogatását Václav Chaloupecky: L'Université Charles à Prague de 1348 à 1409. Prague, 1948.; Peter Moraw: Die Universität Prag im Mittelalter. Grundzüge ihrer Geschichte im europäischen Zusammenhang. In: Die Universität zu Prag, München, 1986. 9-134.; Frantisek Smahel; Scholae, collegia et bursae Universitatis Pragensis. Ein Beitrag zum Wortschatz der Mittelalterlichen Universitäten. In: Olga Weiers (ed.): Vocabulaire des collèges universitaires (XIIP-XVP siècles). Turnhout, 1994. 115-130.; A History of Charles University. Volume 1. 1348-1802. Ed. Karel Beránek, Ivana Cornejová, Michal Svatos, Petr Svobodny. Prague, Karolinum, 2001. Casimir Morawski: Histoire de l'Université de Cracovie. Paris-Cracovie, 1900-1903.; Adam Vetulani: Les origines de l'Université de Cracovie. Acta Poloniae Historica, 13. (1966) 14-40. Franz Gall: Alma Mater Rudolphina 1365-1965. Die Wiener Universität und ihre Studenten. Wien, 1965.; Paul Uiblein: Zu den Beziehungen der Wiener Universität zu anderen Universitäten im Mittelalter. In: Isewijn - Paquet: The Universities in the Late Middle Ages. 168-189. Csizmadia Andor. Jubileumi tanulmányok - A pécsi egyetem történetéből. Pécs, 1967.; Klaniczay Tibor: Megoldott és megoldatlan kérdések az első magyar egyetem körül. In: Uő: Hagyományok ébresztése. Bp., 1976. 136-165.; Uő: Egyetem és politika a magyar középkorban. In: Uő: Pallas magyar ivadékai. Bp., 1985. 67-76. Seibt: Von Prag bis Rostock, i. m.; Szögi László - Varga Júlia (szerk.): Universitas Budensis 1393-1995. Bp., 1997. Idézi Seibt: Von Prag bis Rostock, i. m. 412. Uo. 412-415.; Howard Kaminsky: The University of Prague in the Hussite Revolution: The Role of the Masters. In: James W. Baldwin - R. A. Goldthwaite (eds.): Universities in Politics. Case Studies from the Late Middle Ages and Early Modem Period. Baltimore, 1972. 79-105.