Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Európai középkor - Magyar középkor - KLANICZAY GÁBOR: Nemzeti szentek a késő középkori egyetemeken
Végül egy további rendszereződés is megfigyelhető a középkor vége felé: mind Skandináviában, mind Magyarországon a három-három szent király kultusza a nemzeti patronátus összetett csoportos formájává fejlődött. Skandináviában a norvég Olaf, a dán Knut és a svéd Erik közös kultusza jól harmonizált a késő középkori monarchiák törekvésével e három területet egyesítésére. 22 A magyar „szentkirályok" - István, Imre és László - közös kultuszának szemléltetésére álljon itt egy körmeneti ének egy 143 l-es pozsonyi misekönyvből: Sancte Dei Stephane pie rex et apostolé noster inclite Henrice uirginitate sacer rexque Ladizlae nostrae succurrite genti quo valeat digna scandere summa poli. 23 2. Egy második vázlatos körképben most arról kell szólnom, hogyan lett a középkori egyetemekből egyre inkább „nemzeti" intézmény a középkor végén, jelentősen megváltoztatva eredeti jellegzetességeiket. Mint tudjuk, a középkori egyetemek, amelyek a pápasággal szövetkezve fokozatosan kiharcolták a függetlenségüket a helyi (városi, püspöki, udvari) hatalmaktól, nemcsak nevükben hangoztatták az universitas nemes célkitűzését, a nemzetköziség egyaránt tükröződött diákjaik és tanáraik összetételében, azok peregrinatiónak nevezett gyakori helyváltoztatásában és a diplomák egyetemes érvényességében (ius ubique docendi). A középkori értelmiség e sajátosan nemzetközi és „szabadon lebegő" 24 státusa a pápaság és a kolduló rendek dominanciájától meghatározott 13. századi kereszténység produktuma. 25 Ez a helyzet azonban megváltozott a 14-15. században a felemelkedő nemzeti monarchiák bürokrácia-utánpótlás iránti szükségletei, valamint az e területre is kiterjedő ellenőrzési szándékuk miatt, s az egyetemek hamarosan dinasztikus, monarchikus, nemzeti patronátus alá kerültek. Az 1224-ben II. Frigyes császár által alapított nápolyi egyetemen figyelhetők meg ennek a folyamatnak az első jelei, melyek hamarosan láthatók lesznek Franciaországban és Angliában is, 26 valamint más 14. század eleji nyugat-európai egyetemalapításoknál. 27 Az egyetemek „nemzeti" átalakulása azonban a legjobban a 14. századi közép-európai egyetemalapítások két hullámában figyelhető meg. 28 Ezeket az alapításokat már kezdettől fogva a felemelkedő Luxemburgi-, Anjou-, Piast-, Jagelló- és Habsburg-monarchiák újféle strukturális (jogi, adminisztratív és propagandisztikus) szükségletei indokolták. 29 Az 1348-ban alapított Károly-egyetem ugyan kezdetben egyszerre próbálta betölteni a Reichsuniversität és a Landesuniversität szerepét, de az 1409-es, Kutná Horában kibocsátott dekrétum után egyértelműen 22 Tore Nyberg: St. Olav als der Erste einer Dreiergruppe von Heiligen. In: Gunnar Svahnström (ed.): St. Olav, seine Zeit und sein Kult. Uddevalla, 1981. 69-84. 23 Josephus Dankó: Vetus Hymnarium Ecclesiasticum Hungáriáé. Bp., 1893. 294.; Polikárp Radó: A nemzeti gondolat a középkori liturgiánkban. Katholikus Szemle, 55. (1941/12) 433.; a misekönyv fotómásolatát kiadta Szendrei Janka és Richard Rybaric: Missale notatum Strigoniense ante 1341 Posonio. Bp., 1982. (Köszönöm Madas Editnek, hogy e kiadványra felhívta figyelmemet.); vö. Kerny Terézia: Szent László-kultusz a Zsigmond-korban. In: Beke László -Marosi Ernő - Wehli Tünde (szerk.): Művészet Zsigmond király udvarában. Bp., 1987. I. 363. 24 A terminust Mannheim Károly Ideológia és utópia című müvéből kölcsönzőm. 25 Jacques Le Goff: Az értelmiség a középkorban. Bp., 1979., 2000. 26 Le Goff könyve jó leírást ad e folyamatról; vö. Josef Isewijn - Jacques Paquet (eds.): The Universities in the Late Middle Ages. Leuven, 1978. 27 Arno Borst: Krise und Reform der Universitäten im frühen 14. Jahrhundert. Konstanzer Blätter für Hochschulfragen, 30. (1971)47-62. 28 Ferdinand Seibt: Von Prag bis Rostock. Zur Gründung der Universitäten in Mitteleuropa. In: Festschrift für Walter Schlesinger. Ed. Helmut Beumann. Köln-Wien, 1973. 406-426. 29 Adam Vetulani: Les origines et le sort des universités de l'Europe Centrale et orientale fondées au cours du XIV siècle. In: Isewijn - Paquet: The Universities in the Late Middle Ages. 148-167.; György Székely: Le rôle des universités hongroises du Moyen Âge et des études universitaires à l'étranger dans la formation des intellectuels de Hongrie. In: Intellectuels français, intellectuels hongrois - XIIP-XX C siècles. Ed. Jacques Le Goff - Béla Köpeczi. Bp. - Paris, 1985. 53-65.; Uő: La naissance de l'Europe centrale des universités (14 e siècle). Specimina nova. A JPTE Történeti Tanszékének Evkönyve 1990(1992). 175-190.
