Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Európai középkor - Magyar középkor - KLANICZAY GÁBOR: Nemzeti szentek a késő középkori egyetemeken

már nem csupán a királyi-hercegi udvarok, illetve a helyi egyházi intézmények támogatták őket, hanem egyre érzékelhetőbb módon a nemesség is. Ez Szent László kultuszának az alapvető új jellemzője az Anjou királyok és Luxemburgi Zsigmond idején. A Szent László és a kun vitéz harcát ábrázoló népszerű freskósorozat (melyből több tucat maradt fenn a nemesi patronátussal épült falusi templomokban) emblematikus mintát kínál a formálódó magyar nemzeti öntudat számára: megőrizni a keleti nomád származás emlékét, és ugyanakkor győzedelmeskedni felette, csatlakozva a nyugati kereszténységhez. A legékesebb tanúbizonysága Szent László nemzeti szimbólum szerepének, hogy 1402-ben, amikor az arisztokrácia összeesküdött Luxemburgi Zsigmond király ellen, Szent László nagyváradi ereklyetartó hermájára tették le az esküt.

14 Szent Vencel csehországi kultuszánál igen hasonló dolgokat figyelhetünk meg. IV. Károly császár 1358-ban elrendelte, hogy a cseh királyi koronát Szent Vencel díszes fej ereklyetartójára helyezzék, s annak ettől kezdve ez lett az őrzési helye, ahonnan csak a koronázások alkalmával vették le. Szent Vencel nemzeti szimbólumként történő tisztelete még a szentkultuszt elutasító husziták idején is fennmaradt.

15 A szentek kultuszának nemzeties színezete lett a sokféle etnikumot magukba foglaló késő középkori városokban is, gyakran erről tanúskodik az, hogy milyen védőszentet választottak maguknak a laikus testvérületek, céhek, kegyes társaságok. A norvégok, svédek és dánok jelenlétére utalnak például a Hanza-városokban a Szent Olafról és Szent Knutról elnevezett céhek,

16 és hasonló jelentősége van a céhpatrónus szentek megválasztásának a német, cseh, lengyel és magyar nemzetiségek közötti konfliktusok által megosztott közép-európai városokban.

17 Fontos hozzátenni mindehhez, hogy a kialakulófélben lévő nemzeti szimbólumok nemcsak egyes uralkodószentek kultuszából indultak ki. Jelentősek lehettek püspökszentek is: a francia Szent Márton- és Déneskultusz

18 mellett itt megemlítendő a csehek és a lengyelek által egyként nemzeti védőszentként tisztelt Szent Adalbert, aki mellett a lengyeleknél (talán épp saját uralkodószent hiányában) egy másik püspök, Szent Szaniszló kultusza került a központba a 13. századtól kezdve.

19 KözépEurópában mindemellett meg kell még említeni a dinasztikus szentség egy további típusát, a 13. századi szent hercegnők körül kialakult szentkultuszokat: Árpád-házi Szent Erzsébetet három ország, illetve tartomány is tisztelte védőszentként, Mater Hassiae, Flos Ungariae, Gloria Theutoniae címekkel ékesítették,

20 és ugyanebbe a csoportba sorolható Sziléziai Szent Hedvig is.

21 14 László Gyula: A Szent László-legenda középkori falképei. Bp., 1993.; Ernő Marosi: Der Heilige Ladislaus als Ungarischer Nationalheiliger. Bemerkungen zu seiner Ikonographie im 14-15. Jh. Acta Históriáé Artium Hungáriáé, 33. (1987) 211256; Uő: Kép és hasonmás. Művészet és valóság a 14-15. századi Magyarországon. Bp., 1995. 67-85.; Klaniczay Gábor: Szent László kultusza a 12-14. században. In: Klaniczay Gábor - Nagy Balázs (szerk.): A középkor szeretete. Történeti tanulmányok Sz. Jónás Ilona tiszteletére. Bp., 1999. 357-374. 15 Cf. Graus: Lebendige Vergangenheit, i. m. 173-176.; Klaniczay Gábor: Szent Vencel képének átalakulása a X-XIII. századi legendákban. In: Sz. Jónás Ilona (szerk.): Társadalomtörténeti tanulmányok a közeli és régmúltból. Emlékkönyv Székely György 70. születésnapjára. Bp., 1994. 51-59. 16 Tore Nyberg: Gilden, Kalandé, Bruderschaften: der skandinavische Einfluss. Quellen und Darstellungen zur Hansischen Geschichte, N. F. 29. (1984) 29-40. 17 Marie-Madelaine de Cevins: Az Egyház a késő középkori magyar városokban. Bp., 2003.; lengyel példák: Halina Manikowska: Le culte des saints patrons des villes dans l'archidiocèse de Gniezno au bas Moyen Age. In: Marek Derwich - M. Dmitriev (eds.): Fonctions sociales et politiques du culte des saints dans les sociétés de rite grec et latin au Moyen Âge et à l'époque moderne. Approche comparative. Wroclaw, 1999. 161-183. 18 Colette Beaune: Naissance de la nation France. Paris, 1985. 83-126. 19 Frantisek Graus: Die Nationenbildung der Westslawen im Mittelalter. Sigmaringen, 1980.; Wojciech Mrozowicz: Die Politische Rolle des Kultes des hl. Adalbert, Stanislaus und der hl. Hedwig im Polen des 13. Jahrhunderts. In: Derwich - Dmitriev: Fonctions sociales et politiques du culte des saints, 111-125.; Zenon Pieck. Darstellungen des heiligen Stanislaus als Schutzheiligen des Herrschers, des Staates und der Dynastie der Jagiellonen. uo., 125-160. 2(1 Matthias Werner: Mater Hassiae - Flos Ungariae - Gloria Theutoniae. Politik und Heiligenverehrung im Nachleben der hl. Elisabeth von Thüringen. In: Jürgen Petersohn (ed.): Politik und Heiligenverehrung im Mittelalter. Sigmaringen, 1994. 449-540. 21 Eckhard Grunewald - Nikolaus Gussone (eds.): Das Bild der Heiligen Hedwig in Mittelalter und Neuzeit. München, 1996.