Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Európai középkor - Magyar középkor - SELMECZI LÁSZLÓ: A jászok társadalma a 13-16. században
ható, hogy a nemzetségfok igyekeznek a dolgozó szabad nemzetségtagokat adófizetésre kötelezni és jobbágysorba süllyeszteni. A kérelmező jászok ez ellen vették fel sikerrel a harcot, 17 s nem a jászok összességét, hanem az egy-egy őstől leszármazott nagycsaládot, illetve klánt képviselték. 18 A jászok nemzetségi társadalmának vezető rétegét a kapitányok mint nemzetségfők, a nemzetség seregvezetői és bírái képezték. 19 Minden bizonnyal nemzetségfő lehetett Keverge 20 is, aki az oklevél kiadásának az idején már nem élt, de közelebbről meg nem nevezett fiai örökölték méltóságát. A jász társadalom felső rétegéhez azonban mások is tartozhattak, amint arra az oklevél szövege világosan utal. Károly Róbert célja ugyanis az volt, hogy a „kérelmező jászok és egész nemzetségük, nemkülönben örököseik bármely más jászok mindenféle hatalma, uralma és bíráskodása alól örökre kivétetvén, mindig a szabadságnak azzal a kiváltságával éljenek, amellyel a [neki] katonáskodni tartozó többi jászok örökre élnek és örvendenek." 21 1330 körül a jászok kapitánya Sándor volt. 22 Utolsó - nemzetségi vezetőt érintő - adatunk 1370-ből való, ekkor Izopos István volt a jászok bírája. 23 A szabad nemzetségtagok előkelő rétegét az a kísérő katonaság alkotta, amely a hadjáratok közötti időben is fegyveres szolgálatot, pl. testőrszolgálatot látott el, amint azt a pilisi jászokról történetírásunk minden bizonnyal jogosan állítja. 24 A szabad jászok tömege (universitas) csak a hadjáratokban vett részt. Altalános védelmi insurrectio esetén mindenkitől személyes (családonként legalább egy fő) részvételt várt el az uralkodó, részleges felkelés esetén meghatározott számú fegyverest kellett küldeni a király rendelkezésére. 25 Amint Rogerius írta, a nemzetségeken belül „sok szegény is volt, a magyarok úgyszólván in17 Már Gyárfás megállapította, hogy Keverge fiainak hatalmaskodása „abból állott, hogy a főbb jászok többeket az alsó szegényebb rendűek közül [...] a hadi szolgálat alól kivévén jobbágyaikká tettek". Gyárfás /.: a 6. jegyzetben i. m. 45.; Györffy Gy.: A jászok megtelepedése, i. m. 291-292. 18 Langó P: Az 1323-as, i. m. 330. Langó hangsúlyozza, hogy az oklevél alapján többféle jász jogállásra lehet következtetni. Voltak egyszer Keverge fiai, akik joghatósággal bírtak más jászok felett, és voltak olyanok, akik már korábban a király mellett katonáskodtak, és akik közé kerültek az oklevél kiadását kérő jászok is. Véleménye szerint a király mellett katonáskodó jászok szabadságjogai közé tartozott a szabad bíró- vagy kapitányválasztás. 19 Györffy Gy.: a 7. jegyzetben i. m. 249. 2I) Keverge Gyárfás szerint „jász főúr" volt. Gyárfás /.: a 6. jegyzetben i. m. 45. Fodor Ferenc Gombocz Zoltán nyelvészeti elemzései alapján, miszerint Keverge török (kun) név, úgy vélte, hogy a Pilis vidéki jászok, ugyanis az 1323. évi kiváltságlevelet azoknak tulajdonította, „igen kevert összetételüek voltak már akkor is". Fodor Ferenc: A Jászság életrajza. Bp., 1942. 165. Szabó László szintén Gombocz Zoltán alapján vélte úgy, hogy Keverge kun főúr volt. Szabó L.: a 15. jegyzetben i. m. 12-13. 21 Gyárfás L: a 6. jegyzetben i. m. 464.; „...fölidézvén emlékezetünkbe az ő hű szolgálataik érdemeit, melyeket azon jászok és az ő egész nemzetségük különböző háborúinkban és alkalmas helyeken és időkben minél több testvéreik és rokonaik halálával és vérök ontásával a legnagyobb hűség buzgalmával tanúsították és mutatták." Jászberény r. t. város levéltárában lévő kiváltságlevelek és oklevelek gyűjteménye. Jászberény, é. n. 104-105. 22 Az év nélküli okiratot Szécsényi Tamás erdélyi vajda állította ki Visegrádon. A rendelkezés Külső-Szolnok vármegye ispánjának, Péter fia, Jánosnak vagy helyettesének, Nagy Pálnak szólt, hogy Zekul (Székely) Pál és István kunok közt lopási ügyben járjon el. Az oklevél említést tesz arról is, hogy Székely Pál Sándor Jász kapitány szolgája (Pauli dicti Zekul seruientis Sandrini Capitanei Jazinorum). Az okiratot Gyárfás 1325-1328 közé datálta. Tamás vajda helyetteseként Szolnok megyében Csaholyi Péter fia, Nagy János comes 1333-1335 között látta el feladatát. Következésképpen az oklevél is inkább ehhez az időszakhoz köthető. Gyárfás L: a 6. jegyzetben i. m. 468^69.; Engel P.: a 12. jegyzetben i. m. 200.; Anjou-kori okmánytár. Codex diplom. Hungaricus Andegavensis. Szerk. Nagy Imre, Tasnádi Nagy Gyula. I—VII. Bp., 1878-1920. III. 203. 23 1370. január 11-én kelt oklevelében Nagy Lajos Izopos Istvánnak, a jászok bírájának meghagyta, hogy apósa, a jász Bondogaz biztatására mizsei Sceukétől elvett zálogokat adja vissza (fideli suo Stephano, dicto Izopos, Judici Jasonum nostrorum - ex inductione Bondogaz Jazonis soceri mi). Gyárfás az oklevél szövege alapján teljes joggal állítja, hogy Izopos István a jászok nemzetségéből való volt. Gyárfás L: a 6. jegyzetben i. m. 98., 505-506. 24 Györffy Gy: A magyarság keleti, i. m. 313., ésuo. a 9. jegyzet. Ugyancsak testőröket kell látnunk azokban a jászokban, akik 1433-ban Rómában, mint az aula tagjai, Zsigmond kíséretében voltak: jelesen kíséri ,jász" Benedek, ládányi nemes „Jász" Ferenc és Madaras László, valamint újszászi „Jász" Mihály. Fraknói Vilmos: Genealógiai és Heraldikai Közlemények a vatikáni levéltárból. Turul 1(1893) 5.; Engel P.: a 12. jegyzetben i. m. 507-508. 25 Botka J.: a 10. jegyzetben i. m. 31-33.
