Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Európai középkor - Magyar középkor - FONT MÁRTA: A dinasztikus uralom és az „országhatárok" alakulása Közép- és Kelet-Európában a 10-12. században

jelentősen kiterjesztette minden irányban. A csehekkel való konfliktus mellett behatolt a Kárpátmedencébe, egy hadjárat során eljutott Kijevig. Megszerezte Pomerániát, egész Sziléziát, és átmenetileg nyugati irányban is nőtt a területe. Boleslaw és II. Ottó jó viszonya II. Henrik császárságára már nem voltjellemző. Boleslaw területi szerzeményei halála után a belső villongások, a cseh és német támadások, illetve a fellángoló pogánylázadás miatt elveszett. A német támadások után 1013-ban Merseburgban, 1018-ban Bautzenben kötöttek békét. A békekötések tartalma nem ismert, ami tény: Boleslaw mindkét alkalommal megtartotta Lausitzot és Milzener Landot. II. Mieszko (10251034) viszont 1033-ban a merseburgi birodalmi gyűlésen kénytelen volt a császár fennhatóságát elismerni. A Mieszko halála utáni évek kaotikus állapotát követően I. Kázmér (Odnowiecel = Megújító, 1039-1058) császári támogatással szerezte meg a hatalmat. Kázmér visszaszerezte az I. Boleslaw által meghódított területeket, utolsóként Sziléziát, amelynek fejében az 1054. évi quedlinburgi birodalmi gyűlésen vállalta az évi adó fizetését. Fia, II. Boleslaw (Szczodry = Bőkezű vagy Smialy = Merész, 1058-1079) helyzetének stabilitását jelzi, hogy segítséget tudott nyújtani a magyar I. Béla királynak, valamint 1069-ben hadat vezetett Kijevbe. II. Boleslaw hatalmát 1079-ben a Stanislaw püspök meggyilkolása körüli konfliktus törte meg. Boleslaw Magyarországra menekült László királyhoz, és nem tért többé vissza lengyel földre. Az 1079-ben uralomra jutott Wladyslaw Herman (1079-1102) felesége Judit lett, a magyar Salamon özvegye. így a IV. Henrikkel való rokonság a német befolyás erősödését vonta maga után. Wladyslaw Hermann ismét kísérletet tett a tengerparti részek visszaszerzésére, de csak átmeneti eredményeket ért el; Sziléziáért pedig továbbra is fizette az adót. Fiai, Zbigniew és a későbbi III. (Krzywousty = Ferdeszájú) Boleslaw (1102-1138) között évtizedes hatalmi harc bontakozott ki. Zbiegniewé volt Nagy-Lengyelország nagyobb része Gniezno központtal, Mazóvia és Kujávia; Boleslawé Kis-Lengyelország, Szilézia és Nagy-Lengyelország egy része Poznan központtal. Boleslaw Zbigniewtől kezdettől fogva függetlenítette magát, és szövetségeseit Kijevben és Magyarországon kereste. Zbigniew pedig Pomeránia katonai erejét akarta öccse ellen felhasználni. Zbigniew megvakítása után (1113) Boleslaw egyedül uralkodott. Boleslaw relatív függetlensége a császárságtól 1135-ben ért véget, amikor a csehekkel és a magyarokkal szembeni sikertelen katonai akcióit követően a merseburgi birodalmi gyűlésen kötelezte magát a 12 év alatt elmaradt hatezer márka adó megfizetésére. Boleslaw „végrendelete" 1138-tól rögzítette a lengyel területek széttagoltságát egészen a 14. század elejéig. Fiai közül hárman hagytak hátra utódokat, ennek megfelelően a Piast-dinasztiának három ága alakult ki: egy sziléziai, egy nagy-lengyelországi és egy kis-lengyelországi-mazówiai ág. 1138 és 1202 között, amíg egy is élt III. Boleslaw fiai közül, valamelyik használta a dux totius Poloniae címet. Mieszko Stary halála után (1202) az összlengyel törekvések helyett a részfejedelmiek kerültek előtérbe, és a részek egyesítése nem volt reális célkitűzés.

32 A Kijevi Rusz területéről úgy kapunk képet, ha megnézzük, hogy például Vlagyimir fejedelemsége idején hová helyezte fiait. Vlagyimir a Kijev-Novgorod útvonalat saját fennhatósága alatt tartotta, de Novgorodban legidősebb fia (Viseszlav) volt a fejedelem. Halála után (1010) került oda a másodszülött Jaroszlav. Jaroszlav ezt megelőzően Rosztovban volt, 1010-ben fiatalabb testvére, Borisz váltotta fel. Turovban tartotta székhelyét Szvjatopolk, akinek az irányítása alá tartozott Pinszk és egy időre a drevljanok földje is. A drevljanok később Szvjatoszlav irányítása alá tartoztak. Gleb volt Muromban, Vszevolod a volhíniai Vlagyimirben, Msztyiszlav Tmutarakanyban, Szugyiszlav Pszkovban, Sztanyiszlav pedig Szmolenszkben. Csemyigov a nagyfejedelem „körzetéhez" tartozott.

33 Bölcs Jaroszlav „végrendelete" szerint a három legidősebb fiú tartotta uralma alatt a Rusz nagy részét: Izjaszlav Kijevet és Novgorodot Pszkowal együtt, valamint Turov-Pinszket, 32 Erre 1. Rhode: Kleine Geschichte Polens, i. m. 21-37., 41-45.; Szczur, Stanislaw: História Polski sredniowiecze. Krakow, 2002. 131-161. 33 PLDRI. 136.