F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)
LASZLOVSZKY József: Királyi palota, ferences kolostor és városi település (Gondolatok a későközépkori Visegrád településfejlődéséről)
Királyi palota, ferences kolostor és városi település (Gondolatok a későközépkori Visegrád településfejlődéséről) L a s z l o v s z ky József A visegrádi obszerváns ferences kolostor a magyarországi későközépkori ferences kolostorok között az egyik legjelentősebb, és építészeti szempontból legfontosabb épület volt. Az elmúlt több mint egy évtizedben az épület régészeti feltárása a kolostorszárny legnagyobb részét felszínre hozta, és a templomra vonatkozó legfontosabb információkkal is rendelkezünk. 1 A maradványok építészettörténeti elemzése tisztázta a legfontosabb építési periódusokat 2 , és a királyi palota párhuzamos kutatása 3 , valamint a közelmúlt várostopográfiai vizsgálatai 4 lehetőséget nyújtanak arra, hogy megvizsgáljuk a közöttük fennálló kapcsolatokat. A jelen dolgozat ezen kérdéskör néhány elemére keres választ figyelembe véve azt, hogy a kolostor régészeti kutatása még tart, és a leletanyag feldolgozása még csak most kezdődött el. Az elemzés másik fontos része egy rövid, összehasonlító összefoglalás, amely a településfejlődés ugyanezen problémáit vizsgálja meg a középkori Buda kapcsán. 1981-ben jelent meg Kubinyi András alapvető fontosságú cikke, amely a magyarországi vár- és városfejlődést kapcsolta össze, és vizsgálta meg az európai morfológiai kutatások eredményeinek tükrében. 5 A „Burgstadt, Vorburgstadt und Stadtburg" című tanulmány nem csupán az úgynevezett „budai vita" vonatkozásában hozott új szempontokat, hanem a város és a vár egymásra hatásának kutatásában, 6 valamint a királyi palota és a város kapcsolatában is. Ez utóbbi szempontból, mint új kutatási téma az 1990-es években merült fel - a kolostor helyének azonosítása, majd a meginduló régészeti ásatások következtében - a visegrádi királyi palota és a mellette felépült ferences kolostor egymásra hatásának kérdése. 7 1. BuzÁs ET AL. 1994; BuzÁs ET AL. 1995. 2. HALÁSZ-MORDOVIN 2002. 3. BuzÁs 1990. 4. MÉSZÁROS Orsolya: Visegrád középkori város a régészeti kutatások tükrében (Az Anjou-kori város az okleveles és a régészeti adatok alapján). Szakdolgozat, ELTE Magyar Középkori és Kora Újkori Régészeti Tanszék. Budapest 2003. 5. KUBINYI, András: Burgstadt, Vorburgstadt und Stadtburg. Zur Morphologie des mittelalterlichen Buda. Acta Archaeologica Academiae Scientiarium Hungaricae 33 (1981). 161-178. 6. LASZLOVSZKY, József: Frühstädtische Siedlungsentwicklung in Ungarn. In: Burg, Burgstadt, Stadt. Zur Genese mittelalterlicher nichtagrarischer Zentren in Ostmitteleuropa. Hrsg. Hansjürgen BRACHMANN. Berlin 1995. 307-317; FELD, István: Ecilburg und Ofen - zur Problematik der Stadtburgen in Ungarn. In: Burg und Stadt. Hrsg. Tomas DURDIK. Praha 1999. 73-89; SIKLÓSI, Gyula: Burg und Stadt im mittelalterlichen Ungarn. Uo. 275-309. 7. Ennek kapcsán szintén meg kell jegyezni, hogy az ELTE Magyar Középkori és Kora Újkori Régészeti Tanszékének visegrádi kutatási programját szintén KUBINYI András kezdeményezte, annak érdekében, hogy a tanszék hallgatói tevékenyen
