F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)
RITOÓK Ágnes: Szempontok a magyarországi templom körüli temetők elemzéséhez
„sírásó gyakorlatának" metrikus kifejezését teszik lehetővé, hanem időrendi támpontul is szolgálhatnak. A sírok mélységadatai önmagukban azonban elégtelenek a temető stratigráfiai mátrixának megrajzolásához. Nemritkán több évszázad is elválaszthat egymástól azonos mélységben fekvő sírokat. Angolszász példáit ismerem annak a szokásnak, hogy a templom körüli temetők területét bizonyos időközönként elegyengették, s így valóságos sírrétegeket lehetett dokumentálni. 23 Magyarországon az irodalmi adatok alapján három temetőben, Alsórajkon, 24 Perkátán 25 és Veszprémfajszon 26 bizonyítható egyfajta tereprendezés. Közülük egyedül Alsórajk esetében feltételezhető, hogy a temető bizonyos térségei „megteltek": az ott kiásott Árpád-kori sírok maradványait egy, nyilván erre a célra mélyített árokban földelték el. Az „osszárium" fölé újabb halottakat temettek. Perkátán a tatárjárás során elpusztult falu temetőjébe új közösség (kunok) kezdett temetkezni, Veszprémfajszon pedig az Árpádkor végén, a kerítőfal építéséhez kapcsolódóan a cinterem belső rendje is megváltozhatott. A sírok időrendje és a temető használati ideje azonban a hasonló tereprendezést nélkülöző temetőkben is megállapítható, figyelembe véve a szuperpozíciókat, az egymást metsző temetkezéseket, a leleteket és - ha lehetséges - kapcsolatukat az épület különböző periódusaihoz. 27 I. 2. A sírgödör Nagyságának, formájának és kialakításának megfigyelése többnyire kedvező talajviszonyok esetében lehetséges, de gyakran bolygatott vázak másodlagos helyzetű csontjai „rajzolják körül". „Köznépi" temetőkben kisebb közösségenként eltérő szokások érhetők tetten. 28 Ez a tény amellett szól, hogy az „esetlegességgel" szemben a hagyományoknak nagyobb szerepe volt. Templom körüli temetőkben hasonló elemzés (kísérlet) egyelőre nem történt, bár eltérő gödörformák itt is nagy számban fordulnak elő. Többször vizsgálták az ún. „téglás temetkezések" társadalmi „rangjelző" szerepét, típusait és időrendjét, 29 értelmezésük ennek ellenére bizonytalan. Nyilvánvalóan együtt elemzendők azokkal a sírokkal, amelyekben hasonló elrendezésben köveket találtak. Részletes vizsgálatuk és összehasonlításuk előfeltétele az egyes típusok pontos meghatározása és elkülönítése (pl. falazott sírok, kötőanyag nélküli sírépítmények, koporsó mellé helyezett kövek/kősor, kő/kövek a koponya körül vagy alatta, „kőpakolás"). Egyes típusok előképe talán a monostortemplomok déli oldalán gyakorta feltárt épített sírokban kereshető. 30 A kővel/téglával teljesen/részlegesen körberakott, sőt lefedett sírgödör azonban 23. RODWELL 1989. 146 és 65. ábra; DANIELL 1998. 146. 24. SZŐKE Béla Miklós: Die Prämonstratenserpropstei von Alsórajk-Kastélydomb. Antaeus 23 (1996). 267. 25. HATIÍÁZI Gábor: A perkátai kun szállástemető (Előzetes beszámoló az 1986-88. évi feltárásokról). Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1984-1985/2. 656. 26. RlTOÓK Ágnes: Árpád-kori temetkezések Veszprémfajszon. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17 (1984). 98. 27. Ebből a szempontból legutóbb példaértékű feldolgozás: HATHÁZI Gábor - KOVÁCS Gyöngyi: A váli gótikus templomtorony. Székesfehérvár 1996. 31-32. 28. „Köznépi" temetők pl.: Hódmezővásárhely-Nagysziget: „a X. századi sírok elég tágasak voltak, de ugyanott a XI. században már olyan szűk gödröket ástak, amelyekbe alig fért bele a halott". RÉVÉSZ László - M. NEPPER Ibolya: A honfoglaló magyarság régészeti hagyatéka. In: „Őseinket felhozod ..."A honfoglaló magyarság. Kiállítási katalógus. Magyar Nemzeti Múzeum 1996, 38. RÉVÉSZ László szíves szóbeli közlése, hogy a két csoport embertanilag is különbözött egymástól. Szegvár-Oromdűlő: a X-XI. század fordulóján padmalyos sírok „jelentek meg" a X. század közepe táján nyitott temetőben. A bennük fekvő vázak antropológiai jegyei szintén eltértek a korábbi temetkezésektől. BENDE - LÖRINCZY 1997. 224, 238. 29. Legutóbb KOVÁCS László: Árpád-kori templom és temető a karcagi Kápolnás-halmon. Szolnok Megyei Múzeumi Adattár 34. Szolnok 1998. 30. RITOÓK 1997. 169-170.
