B. Nyékhelyi Dorottya: Középkori kútlelet a budavári Szent György téren (Monumenta Historica Budapestinensia 12. kötet Budapest, 2003)
I. Ásatások a Szent György téren
23 Az ásatás kezdetétől számítástechnikus munkatársat alkalmaztunk, így a leletek adatai azonnal a régészet sajátosságai alapján felállított, számítógépes adatbázisba kerültek. Ebben pontos szintadatokkal rögzítettük az előkerülés helyét, idejét, a legfontosabb jellemzőket. Az adatbázis azóta fokozatosan bővült képekkel, rajzokkal. 24 A munka léptéke az egykori Gerevich-féle palotai ásatással, a Zolnay-féle északi előudvan és Szent György téri munkákkal állítható párhuzamba. A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Bizottsága, miután 1999 decemberében megtekintette az ásatást, megállapította, hogy az itt folyó feltárási munka az utóbbi évtizedek nemzetközi mércével is - egyik legnagyobb szabású középkori városi ásatása, amely nem csak a középkori Buda helyrajzáról és kialakulásáról nyújt felbecsülhetetlen értékű forrásanyagot, hanem a középkori polgárság anyagi kultúrájáról és mindennapi életéről is. Vö. a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Bizottságának 1999. december 6-án kelt szakvéleménye. 25 A leletanyag egy részét bemutattuk A múlt rétegei, a budavári Szent György tér története című nagy sikerű kiállításon. (BTM. 2002. március 29.-2003. február 23.) BENCZE 2002. 34-35. p. 26 Ezúton is köszönetet mondok a Budapesti Történeti Múzeum restaurátorainak, akik Bakayné Perjés Judit irányításával az előkerült nagy mennyiségű szerves leletanyag konzerválását azonnal elkezdték. 27 A Széchenyi-terv keretében elnyert NKFP 5/033 {Medium regni, királyi központok kutatása című) pályázat keretében jelenleg a kerámiaanyag feldolgozása folyik. középkori pincelejáratot is. A komoly erőkkel, igen magas ásatási létszámmal folytatott régészeti kutatómunka 23 során nagyszámú objektumot tártunk fel. 24 A három évig szinte télen-nyáron folyó intenzív régészeti munka során napvilágra került igen értékes régészeti leletanyag 25 feldolgozása még hosszú évekig fog tartani. Jelen kötet a terület egy részének, a Szent György tér 4., azaz a volt Teleki-palota területének vázlatos kutatási ismertetése után arra tesz kísérletet, hogy egy nagy jelentőségű objektum, egy kút feltárásáról és elsősorban annak is csak az alsó vizes-iszapos betöltésű részéből 26 előkerült leletcsoportról adjon vázlatos áttekintést, hiszen az Anjou-magyar címeres kárpit is innen került napvilágra. Szinte mindegyik leletcsoport anyagának részletes ismertetése egy-egy külön könyv témája lehetne. Célunk, hogy a leletanyagot a közeljövőben tematikus kötetekben tárjuk a közvélemény elé. 27 Előre kell bocsátani, hogy a leletanyag páratlan gazdagsága, valamint a feldolgozásra váró anyag mennyisége miatt számos esetben egyelőre meg kell elégednünk feltételezésekkel. Ez a munka arra tesz kísérletet, hogy az Anjou-magyar címeres selyemkárpitot övező megkülönböztetett figyelem és a nem szűnő érdeklődés 28 miatt a feldolgozás jelen szintjén megpróbálja az eddigi tapasztalatokat összegezni. 29 28 2001. november 30-án a Budapesti Történeti Múzeumban a Magyar Tudomány Napja alkalmából előadást tartottam a kárpitról és lelőkörülményeiről. A felkért hozzászólók - Marosi Ernő, Lővei Pál és Benkő Elek - véleményét e kötetben igyekeztem hasznosítani. 29 Szeretnék köszönetet mondani Terei György kollégámnak, aki az egész ásatás során igen nagy segítségemre volt, valamint Orosz Krisztinának és mindazoknak a régész-, művészettörténész- és építészhallgatóknak, ásatási dolgozóknak, akiknek a munkája nélkül ezt az intenzív, időnként nyolcvan fővel folyó feltárást nem lehetett volna határidőre elvégezni.
