B. Nyékhelyi Dorottya: Középkori kútlelet a budavári Szent György téren (Monumenta Historica Budapestinensia 12. kötet Budapest, 2003)

II. Rövid kutatástörténet

IL OR RÖVID KUTATÁSTÖRTÉNET Történeti előzmények Az 1241-1242. évi tatárjárás után alapította Buda városát IV Béla 30

MAGYAR 1991.100-102.

P

., VÉGH 1997 295-297 p király (uralkodott: 1235-1270). Megindult az új városfal építése, amely a hegy teljes fennsíkját körülölelte, és mintegy 3200 méter hosszú volt, két kapunyílással a mai Dísz tér vonalában. Keletre, a Duna felé nézett a Szent János-kapu, nyugati irányba vezetett a Zsidó- vagy más néven Fehérvári-kapu. A mai Szent György tér területén már a XIII. századtól két észak-déli irányú utca alakult ki. A két utca által közre zárt tömbben, csakúgy, mint az utcák keleti és nyugati oldalán, polgárházak épültek. A keleti utca - az itt épült ferences kolostor védőszentje nyomán - a Szent János nevet viselte. A nyugati (a mai Szent György) utca legkorábbi elnevezése - Buda első, zsidók lakta területére utalva - Zsidó utca.

30 1307-ben a krónikák tanúsága szerint, Werner fia László, az elűzött, Károly Hauy alaprajza 1687-ből