B. Nyékhelyi Dorottya: Középkori kútlelet a budavári Szent György téren (Monumenta Historica Budapestinensia 12. kötet Budapest, 2003)

VIII. A selyemkárpit és párhuzamai

anyakirályné hívei merényletet szerveztek ellene, 1386. február 7én a budai palotában megrohanták, és súlyosan megsebesítették a gyanútlan királyt, akit később Visegrádra szállították, s ott is halt meg.

210 Az Anjouk uralma Magyarországon Mária férjének, Luxemburgi Zsigmondnak trónra lépésekor, 1387-ben szűnt meg. Címertani és időrendi kérdések A kárpiton található, az Árpádok vágásait tartalmazó címerek mindegyike fehér (heraldikailag ezüst) sávval kezdődik. E korból számos címerábrázolást ismerünk, ugyanakkor ezeken általában a vágások vörössel kezdődnek. Kivétel az országalmán ábrázolt címer,

211 valamint a Képes Krónika Nagy Lajos ábrázolása.

212 A hermelinbélésű, vállán növénydíszítésű, vörös köpeny alatt az uralkodó ruhája ezüst és vörös sávozású.

213 Ez a két emlék Magyarországon kivétel, de a nápolyi Santa Maria Donnaregina-templom - melyben Magyarországi Mária királyné síremléke található - vágásos címerei fehérrel (heraldikailag ezüsttel) kezdődnek.

214 210 MONACI 1910. A merényletről és körülményeiről részletes elemzés: SÜTTŐ 2000. 379-396. p. 211 KOVÁCS-LOVAG 1980. 82. p., MSZK 2000. 57-58.p.

; MAGYAR KÓDEX 2.köt. 1999.336. p, SZIKSZAY 2000. 285, 293. p, HOLLER 2001. 317-322. p. 212 KÉPES KRÓNIKA fol. Ír 213 Joggal merül fel a kérdés, van-e jelentősége annak az élő heraldika korában, hogy a címeres kárpiton a sávozat minden esetben fehérrel (heraldikailag ezüsttel) kezdődik^ 214 Vö. LŐVEI 1998. 18-51. p. /. Lajos király ábrázolása a Képes Krónikában (fel ír)