B. Nyékhelyi Dorottya: Középkori kútlelet a budavári Szent György téren (Monumenta Historica Budapestinensia 12. kötet Budapest, 2003)

VIII. A selyemkárpit és párhuzamai

215 GÁRDONYI 1936.13. p.: „Villám ugyanis feljegyezte róla, hogy amikor 1295-ben Firenzében fényes kíséret élén fogadta Franciaországból hazatérő atyját, kíséretének tagjai címerpajzsaikon kék mezőben ezüst liliomokat viseltek s a pajzsot vörös és ezüst sávok szegélyezték. Utóbbiban lehetetlen fel nem ismerni a magyar pólyás címert". Az Anjouk címerhasználatáról: SZIKSZAY 2000. 285 297. p. 216 KRISTÓ 1988.224. p. „A Képes Krónikában láthatjuk azt az általánosan elterjedt zászlóformát, amely egyesíti az Árpád-ház és az Anjou-ház címermotívumait. Az egyikben kék alapon aranyszínű liliomok, a másikban a vágásos motívum jelenik meg, az egyes képeken ezt váltakozva ábrázolták": KÉPES KRÓNIKA fol. 69r és 70r; SZIKSZAY 2000. 292. p. 217 BALOGH 1953.107-110. p, LŐVEI 1980.209-212.p,MMI.köt,87, 90, 298-299. p. 218 Részletes leírásokkal és további bővebb szakirodalommal szolgál az Anjouk itáliai sírépítményeiről. ENDERLEIN 1997. 219 LŐVEI 1998. 18-51. p. 220 LŐVEI 1998. 23. p. Magyarországi Mária, nápolyi királyné címerében egyesült először az Árpádok vágásos és az Anjouk liliomos címere, s ettől kezdve leszármazottai címerében is megjelent. Fia, a szicíliai Anjou-házból származó Martell Károly is használta igénycímerként. 215 A ténylegesen is uralkodó Károly Róbert Mária királyné halála után, 1323-tól használta az osztott vágásos-liliomos Anjoumagyar címert.

216 I. (Nagy) Lajos, majd lánya, Mária királynő, de még az Anjouk durazzói ágából származó II. (Kis) Károly magyar király is használta az egyesített címert. Az Anjou-magyar címeres kárpit ábrázolásmódjának gyökereit a nápolyi királyi udvarban kell keresnünk. A Bölcs Róbert nápolyi király idején kiteljesedő udvari művészet valószínűleg nagy hatással volt a Károly Róbert-kori magyar udvari művészet kialakulására.

217 Az előbbit a magyar királynak módja volt személyesen is megismerni 1333-ban, amikor fiának, András hercegnek esküvői szerződését megkötni Nápolyba látogatott. Tino di Camaino 1323-ban érkezett Nápolyba, az abban az évben elhunyt Magyarországi Mária királyné síremlékének elkészítésére.

218 A síremlék 1326-ra készült el, s mint már említettük a középkori Santa Maria Donnaregina-templomban található.

219 A templomban látható heraldikai díszítés utal a kolostorban eltemetett királynéra.

220 „A templom egyhajós terében a nagy kiterjedésű apácakarzat háromhajós rendszert alkot. Háromszor négy, nem túlságosan magas, keresztboltozatos boltmezejében a zárókövek, pillérek, illetve a falak mentén található támaszok a boltozaton olyan átlós négyzetháló metszéspontjait képezik, amelyben minden, dekoratív keresztsávval kísért, bordákkal határolt, csúcsára állított, nagyméretű négyzet, illetve a falak mentén egyenlőszárú, derékszögű háromszög egy-egy hatalmas, festett Anjou-magyar címer, a négyzetek átlósan, a háromszögek szimmetriatengely mentén osztott felületén az egyik mezőben kék alapon sárga (arany) liliomokkal, a másikban hét fehér (ezüst) és vörös vágással... A záróköveket is domborművű címerpajzsok díszítik ... hat címer osztott: jobboldalt a kék alapon sárga liliomok fölött a pajzsfőben ... a nápolyi Anjou-címereken meglehetősen gyakori, lebegő tor-