B. Nyékhelyi Dorottya: Középkori kútlelet a budavári Szent György téren (Monumenta Historica Budapestinensia 12. kötet Budapest, 2003)
VI. Összefoglalás a régészeti eredmények alapján
137 Vö: Elmar ALTWASSER: Die mittelvizet adó kutat. Az ásatási területen majd mindegyik telekhez tartozott egy hasonlóan kialakított s hasonló mélységű „gödör 77 , mely korábban lehetséges, hogy kútként vagy vízgyűjtőként funkcionált. Kérdéseinkre a választ csak a feltárt területek leletanyagának részletes, alapos feldolgozása adhatja meg, a kútleletek összeha- aiteriichen Synagogen in Mittel, , , , -, europa ein forschungsgeschichtsonlito elemzésével. .. , ... , _., .. ... licher Uberblick. Beitrage zurMitSzükséges lenne továbbá a zsinagóga pontos helyének tisz- teiarchäoiogie in Österreich 14. ,„ . . . , . . , , r - , , , . r _ . 1998. 139-150. p, Ulrich KLEIN: tazasa. 137 Vegh András a kisebbik Szűz Maria- vagy Szent Zsig- DieAusgrabungendermittelalter . mond-templom alapításának kérdése kapcsán kimutatta, hogy liehen Synagoge von Marburg/ Lahn. Beiträge zur Mittelarchäologie Kölnben, Würzburgban, Bambergben, Regensburgban 10 a meg- in Österreich R 1998. 151-160. p., szüntetett zsinagógák helyén templomot emeltek, általában Szűz ottoBöcHER:Dieaites y nago g e in Worms am Rhein. Grosse BauMáriának. 139 Remélhetőleg a további kutatások és feldolgozások denkmäler Heft 181. Münchenezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához is közelebb visznek Berlin l99L 2 " 15 ' pGünter STEIN: Speyer, Judenhof und Judenbad. bennünket. Grosse Baudenkmäler Heft 238. München-Berlin 1996. 1-12. p, Falk NICOL: Archäologische Befunde zur Vergangenheit Sonderhausens. Eine Schrift zur Jubiläum. Sonderhausen 2000. 165-181. p. 138 Regensburgban, amikor 1519 januárjában a zsidókat pártoló I. Miksa császár meghalt, a városi tanács kihasználta az interregnum lehetőségét. Február 21-én közölte a zsidókkal, hogy a zsinagógát két órán belül ki kell üríteniük, a várost pedig legkésőbb öt napon belül el kell hagyniuk. (A zsinagóga helyén a Szűz Mária-templom épült fel). REGENSBURG 1995. 186-187. p. 139VÉGH 1998. 216-231. p., VÉCH 1999. 31. p. A zsinagóga helyének meghatározásához talán közelebb visz bennünket, hogy „a zsinagógák elhelyezésére vannak előírások, vízparton, tiszta helyen, az adott hely legmagasabb pontján kell épülnie, de ezeket az előírásokat nem mindig lehetett érvényesíteni." MZSIN 38. Tény, hogy a déli részen az eredeti sziklafelszín az egykori Szent Zsigmond-templomnál, illetve vele átellenben a legmagasabb (ott, ahol az egykori Teleki-palota állt, s ahol a kút is előkerült). Bár ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy az akkori járószintek is itt voltak a legmagasabbak!
