B. Nyékhelyi Dorottya: Középkori kútlelet a budavári Szent György téren (Monumenta Historica Budapestinensia 12. kötet Budapest, 2003)
VI. Összefoglalás a régészeti eredmények alapján
129 Ez a darab esetleg kézmosó tál is lehetett. A témáról bővebbven lásd BENOSCHOFSKY-SCHEIBER szerk. 1987. 30. p. 130 MESTER 1997.18-19, 108-109. p. 131 HEJDOVÁ: Types of medieval glass vessels in Bohemia. Journal of Glass Studies 1975.144-145. p. 132 Későbbi adat: húsvét idején Budán a zsidóknak a pesti mészárosok árulhattak bárányokat. BEVILAQUA-BORSODY 1931. 77-79. p. 133 GÖMÖR1 1979. 222-242. p. Vö. GÖMÖRI2002.138-139. p. 99-100. kép. 134 „item piatea iudeorum et a sancto Iohanne usque ad curiam regis fuit similiter de dicta parochia sancte Marie Magdalene." MDC III/1 köt. 1987. 50-51. p, MZSOX. köt. 1967. 12. p. Az oklevél nem egykori Zsidó utcáról beszél. 135 KUMOROVITZ 1963. 109-114. p. A templom a Zsidó utca keleti oldalán épült fel, attól kezdve az utca neve Szent Zsigmond utca. 136 VÉGH 1999. 31.p. A zsidók itteni elköltöztetésének dátumát Kohn is a Szent Zsigmond-templom felépülésével hozza összefüggésbe. KOHN 1884.398-400. p. A leletanyagban volt egy fémtál 129 és több üveglámpa töredék is. Üveglámpák sok esetben templomokból, kolostorokból kerültek elő/ 30 de ezeket zsinagógákban is használhatták. Ez utóbbi szép példája az 1340 körüli „Welislaus" Bibliában, a „Zsidók imádkoznak az Úrhoz" szövegrész mellett látható, többhajós templomot ábrázoló kép az ablakban üveglámpákkal. 131 Elgondolkodtató az iszapból előkerült csontok elemzése, mely kimutatta, hogy a sok szárnyas, kecske- és juhcsont, halmaradvány és tojáshéj mellől a sertéscsontok gyakorlatilag hiányoznak. 132 Mindezek alapján elképzelhető, hogy ezen a területen, legalábbis a kút megszüntetésének az idejéig, zsidó lakossággal számolhatunk. (Sopronban a középkori zsinagóga északi udvarán feltárt kút iszaprétegében sok gyümölcsmagot, famaradványt, deszkát fafaragványt és nagy mennyiségű cserépedényt találtak.) 133 A vizsgált kút régészeti anyaga, a benne talált pénzekkel arra utal, hogy a zsidók (vagy egy kisebb csoportjuk) visszaköltözése a Várhegy déli részére történt. Ezt látszik megerősíteni az az 1390ben készült közjegyzői oklevél is, mely Budán a Boldogasszony- és Mária Magdolna-plébániák között folyó határperről szólva említi a budai Zsidó utcát. 134 Ismeretes, hogy 1408 után a királyi udvar Budára költözött, s 1410 körül már van adatunk a Szent Zsigmondtemplom építéséről. 135 A kút megszüntetésének idejét Zsigmond királynak a kút alsó részén talált, 1390-1427 között vert pénzei keltezik. Erre az időszakra tehető a területtel átellenben lévő részen a kisebb Szűz Mária- vagy Szent Zsigmond-templom építése is. Lehetséges, hogy telkeiket, házaikat a legalábbis részben visszaköltözött zsidók, akik még valószínűleg a déli részen lévő Zsidó utcába költöztek vissza -, ez idő tájt hagyták el. A királyi udvar Budára költöztetésével a zsidók lakta rész szomszédos lett a palotával, ez elképzelhető, hogy változást eredményezett a háztulajdonlásban. 136 Lehetséges, hogy a környékbeli háztulajdonosokat a továbbiakban a király környezetéhez tartozó emberek között kell keresnünk. A kút formája, kialakítása, betöltése további kérdéseket is felvet. Egyenlőre nem tisztázott, hogy a budai Várnegyed vízben szegény déli részén a későbbi tulajdonosok miért nem használták a máig
