B. Nyékhelyi Dorottya: Középkori kútlelet a budavári Szent György téren (Monumenta Historica Budapestinensia 12. kötet Budapest, 2003)

II. Rövid kutatástörténet

sarka, és az ehhez hozzáépült későbbi toldás vastag téglafalazata. Ezen a helyen sikerült feltárnunk egy terméskőből épült, észak-déli irányú falazatot, a nyugati oldalon küszöbkővel és az ajtó déli szárkövének indításával. A hozzá tartozó rétegeket tőle nyugatra - az első középkori városfal feltételezett vonalában - egy török kori leletanyagot tartalmazó gödör beásása vágta el. Keletre egy négyzetes, részben téglából épített, beomlott kemencét és egy hozzá tartozó, sekély - kb. 1 méter mély - kerek szemetesgödröt tártunk fel. A délkeleti részen ugyancsak mély, négyzetes, a sziklába vágott pinceteret bontottunk ki. A palotaszárny egyik pillérétől boltív indul kelet felé. Az üreg benyúlik az út alá, ezért nem tudtuk feltárni, de megerősítette azon korábbi megfigyeléseinket, miszerint a feltárás során mindvégig számolni kell a jelenlegi Szent György utca alá benyúló pinceszakaszokkal, üregekkel. Összességében a déli szárny feltárása alapján elmondható, hogy a palota építésekor itt a természetes sziklafelszínhez képest komoly szintsüllyesztést végeztek. Felmenő falakat a palota falain kívül alig találtunk, jobbára csak a természetes felszínbe mélyedő vermek, gödrök, üregek, pinceterek maradtak meg. Régészeti emlékeinket roncsolta a palota nagy, többszöri átépítést mutató közműárok- és csatornarendszere, melyet mélyen a sziklafelszínbe mélyítettek és amely kelet-nyugati irányban végigvezet az egész déli szárnyon. Vonalában sejtjük az egyik középkori telekosztó falat, melyet csak a nyugati részen, a városfalnál sikerült egy kis területen feltárnunk. A palota nyugati szárnya A kb. 40-50 cm vastag, már fent részletezett, újkori planírozás alatt a területet mintegy 3,5 méter vastag, robbantás utáni épülettörmelék réteg fedte (a betonfedés itt 0,5 méter vastag, 9 méter széles, 26 méter hosszú volt). Ezen a területen tisztáztuk a palota bővítményeinek alaprajzát. Sajnos a toldaléképület nyugati homlokzati fala - amely javarészt tégla, néhol vegyes tégla-kő falazat kutatási területünkön a sziklára épült, erősen megnehezítve a városfalak kutatását. Az alapfalak több helyen különböző perió-