B. Nyékhelyi Dorottya: Középkori kútlelet a budavári Szent György téren (Monumenta Historica Budapestinensia 12. kötet Budapest, 2003)

II. Rövid kutatástörténet

39 A területtől délre Zolnay László és Magyar Károly figyelte meg a második középkori (Anjou-kon) városfal hasonló szerkezetét: ZOLNAY 1984. 208.P. dúsból származó középkori falakat szüntettek meg

; vágtak át, néhol ráépültek azokra. Akár a déli palotaszárny feltárásakor, megfigyeléseink itt is azt igazolták, hogy az egykori palota építésekor ezen a területen is komoly szintsüllyesztést végeztek. Ezért újból arra kellett számítanunk, hogy a palota pinceszintje alatt a közműárkokon kívül csak a sziklába mélyedő régészeti objektumokat fogjuk megtalálni. Megfigyeléseink szerint a nyugati szárny vonalában húzódott az első középkori (IV Béla-kori) városfalunk. Az említett szintsüllyesztés miatt sem az egykori palota, sem észak felé hosszan kinyúló toldaléképülete alatt nem találtuk nyomát korai városfalnak. Nyugatra feltártuk a második középkori A második Anjou-kori (Anjou-kori) városfal belső oldalát, melynek íves-pilléres szerkevárosfal részlete zetét ezen a területen végig sikerült megfigyelni.

39 Több gödröt is kibontottunk a nyugati szárnyban, rendkívül gazdag középkori leletanyaggal, sok ép kerámiaedénnyel, kályhacsempével. Ugyanitt észleltünk egy, az újkori palotaszárny építésekor elfalazott, sziklába vágott lépcsőlejárót, a pince belső terének indításával. A lépcsők kelet felé lejtettek, de a vastag újkori elé- és aláfalazások miatt a pincét feltárni nem sikerült. A palota északi szárnya A palota északi zárófala maradt meg a legépebben. Az északkeleti sarokban több érdekes jelenséget figyeltünk meg: a falat itt a falelválások, falszövet vizsgálatok tanúsága szerint többször javítot-