K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)
IV. A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM MŰKÖDÉSE 1957-TŐL 1987-IG - Egy évtized az intézményi és a pártvezetés összefonódásában (1972-1982)
a közművelődési programok és propaganda egyeztetésében, a gazdasági ügyek rendszeres konzultációjában stb.' 4íl Az 1975-ös esztendő egyik fő feladata volt kiállítás rendezése a felszabadulás 30. évfordulójára. A „Budapest felszabadítása és 30 éves fejlődése" c. tárlat egyik célja a főigazgató szerint az volt, hogy az eddigi szokványos rendezéssel ellentétben bemutassák: a felszabadulás pillanatában a szovjet ember hogyan látta a magyar népet, a Budapest felszabadításáért vívott harcokat, a fővárost. Ehhez felhasználták a szovjet katonai festőművészek alkotásait. A kiállítás másik célja Budapest 30 éves gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődésének bemutatása. E történeti tárlathoz két képzőművészeti bemutató kapcsolódott: az egyik A. V. Kokorin szovjet festőművész „Tájak, emberek, ahogy a festőművész látja" c. kiállítása, a másik a „Mai szovjet képzőművészet" c. tárlat. E kiállításokat sokan megtekintették, főleg csoportok, elsősorban szocialista brigádok. Utóbbiak számára a Múzeum „az MSZMP XI. kongresszusára való felkészülés időszakának kulturális programjaként" javasolta és ingyenes belépőt, vezetést biztosított. Közel 15000 üzemi dolgozó látogatta meg csoportosan a tárlatokat. 147 Az intézmény munkáját és légkörét egy sajnálatos esemény bolygatta meg: az Ős- és Ókori Osztály restaurátormühelyében június 19-én savrobbanás történt. Hat dolgozó szenvedett másod- és harmadfokú égési sérülést. A baleset alátámasztotta a főigazgatónak a restaurátorműhelyek „korszerűtlen, szétszórt állapotát" megszüntető központosító tervét, amelyet már 1973-ban végre akart hajtani. Az intézkedés az összes részleg restauráló tevékenységét érintette. Azonnal megszüntette az Ős- és Ókori Osztály biztonságossá nem tehető restaurátorműhelyét. Ezután csak kerámia-előmosás folyhatott itt, a többi munkát a palotai központi műhelyben végezték. A Kiscelli Múzeumban csak asztalos és fa, majd fémrestauráló műhelyt alakíthattak ki. Szigorították a vegyszerek kezelését és a vezetés terén is változás következett be. 148 Az 1975. év eredménye volt, hogy meg-szerveződött és megkezdte munkáját a múzeumi polgári fegyveres őrség. 149 Az őrségből 20 fővel - a felszabadulás 30. évfordulójára - megalakult a „Mező Imre" brigád, azzal a céllal, hogy mielőbb elnyerjék a „Szocialista Brigád" címet. Ezért vállalták a BTM múltjának, gyűjteményeinek megismerését, idegen nyelvek alapfokú elsajátítását, társadalmi munka elvégzését, a fegyverhasználat tökéletesítését stb. Mindezzel az őrszolgálati feladatok „emelt szintű és hatékonyabb" végrehajtásához kívánt a brigád hozzájárulni. 150 A „Mező Imre" brigád 1982-ben szűnt meg. 151 1976-ban egy új tervidőszak, az V. ötéves terv (1976-1980) kezdődött. A múzeumi területre vonatkozó irányelveket az MSZMP XI. kongresszusa (1975. március 17-22.) határozatának figyelembevételével fogalmazta meg a Kulturális Minisztérium Múzeumi Főosztálya. E szerint a múzeumok fő feladata: „a közművelődési munka széleskörű kibontakoztatása, a közönség számára nyújtandó szolgáltatások sokoldalú fejlesztése, bővítése. A tervperiódus alatt cl kell érni, hogy a gyűjteménygyarapítás és a muzeológiai feldolgozás színvonalának fejlesztésével a múzeumok sokrétű tevékenységet folytató közművelődési intézményekké váljanak. Szakmai eredményeikre építetten, korszerű muzeológiai módszerek alkalmazásával a társadalom minden rétegének, különösen a munkásosztály és az ifjúság számára hasznos ismereteket, élményt adó szórakozást nyújtsanak ..." E célkitűzést szolgálja a gyűjteménygyarapítás és a tudományos feldolgozás a „fehér foltok" eltüntetésével, az állagmegóvás és biztonságos őrzés, a korszerű nyilvántartási rendszer, a továbbképzés. 152 A Múzeum az V. ötéves terv előkészítésével már 1973-ban foglalkozott, amikor a Fővárosi Tanács tervet kért az intézmény fejlesztésére vonatkozóan. Válaszában a főigazgató leszögezte, hogy a Múzeum 146 BTM KI. 834/1975. jún. - okt. 147 BTM A ltsz.: M. 522-89. I4K BTM KI. 804/1975. jún. 20.. 809/1975. jún. 24.; BTM A ltsz.: M. 522-89. 145 BTM A ltsz.: M. 522-89 15(1 BTM A ltsz.: M. 159-79. 151 BTM KI. 330/1983. I?2 A magyar múzeumok V. ötéves terve. Kulturális Minisztérium Múzeumi Főosztálya, 1976. Elkészítésénél alapul szolgált Verő Gábor előterjesztése az Országos Múzeumi Tanács 1975. máj. 7-i ülésén, „A múzeumi munka fejlesztésének főbb kérdései, az V. ötéves terv előkészítésével összefüggő feladatok" címmel, valamint a vitában elhangzottak. L.: Országos Múzeumi Tanács Közleményei I. 1975. Az Országos Múzeumi Tanács az 1975. júliusi ülésén az V. ötéves terv feladatait úgy foglalta össze, hogy „a múzeumi munka új szakaszának alapjait kell megvetni," amelyet a XI. kongresszus határozatainak megfelelően a célszerűen bővülő gyűjtemények és új tudományos eredmények bázisán szerveznek, és „munkastílusuk szocialista vonásait erősítve" elsősorban erőteljesen fejlesztik a közönséggel való kapcsolatukat, „lehetőségeiknek, jelentőségüknek és súlyuknak megfelelően veszik ki részüket a dolgozó népünk kulturális gazdagodására irányuló társadalmi erőfeszítésekből." VERŐ, 1976. 110. A múzeumok V. ötéves terveit összefoglalóan ismertette és értékelte: FÜZES, 1976. Az. ötéves terv egyik közművelődési feladatához, az ifjúság neveléséhez irányelveket adott ki a Kulturális és az Oktatási Minisztérium: Ajánlás az oktatási intézmények és a múzeumok kapcsolatainak továbbfejlesztésére. 1976. ápr. BTM KI. 69/1976.
