K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

IV. A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM MŰKÖDÉSE 1957-TŐL 1987-IG - Egy évtized az intézményi és a pártvezetés összefonódásában (1972-1982)

csak úgy tudja feladatait teljesíteni, ha megoldódik az Ös- és Ókori Osztály elhelyezési problémája a Szentháromság utcai épület visszaadásával, valamint az aquincumi polgárváros déli részén lévő ún. trafóház átadásával, az újkori gyűjtemények helyzete a Kiscelli Múzeum felújításával, és ha megvalósul a Középkori Osztály kőtárának létrehozása. A főigazgató véleménye szerint a tervezett feladatok végrehajtásához személyi fejlesztésre nincs szükség.

153 Két és fél évvel később azonban azt közölte, hogy az intézmény előtt álló feladatokat csak évenkénti létszámnöveléssel lehet megoldani.

154 Az ötéves terv viszont rögzítette a Fővárosi Tanács álláspontját, amely szerint az V. ötéves tervben nem tud az intézményeknek státust adni. Horváth Miklós abban látta a BTM V. ötéves tervének alapvető célkitűzését, hogy „szakmai, ideológiai tevékenységével egyértelműen járuljon hozzá a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa ideológiai irányvonalának, kultúrpolitikai határozatainak végrehajtásához." Ennek érdekében szerinte a következő fő feladatokat kell megoldania: a „Budapest Története" ötödik kötetét meg kell jelentetni és elő kell készíteni az 1973-ig terjedő időszak feldolgozását, ugyancsak el kell készülnie a „Budapest Történetének okleveles emlékei" harmadik kötetének és a „Budapest Régészeti Topográfiája" I-III. kerületének, az óbudai római és középkori város monografikus feldolgozásának, valamint több más tudományos munkának, kiadványnak; folytatni kell elsősorban az építkezésekkel kapcsolatos régészeti feltárásokat és tudományos feldolgozásukat; feladat a Fővárosi Galéria megalapítása a Képzőművészeti Osztályból; az új- és legújabbkori történeti, valamint a képzőművészeti gyűjtésben érvényesíteni kell a társadalomtörténeti szempontokat; növelni kell a restaurátori tevékenységet és korszerűsíteni a restaurátorműhelyeket; ki kell alakítani a Közművelődési Osztályt, amelynek feladata a közművelődési munka továbbfejlesztése, elsősorban az iskolai történelem oktatás és a szocialista brigádok kulturális tevékenységének segítése terén. A kiállítási programból kiemelkedett a gótikus szobrok állandó kiállítása és az életmódtörténeti sorozat folytatása. A tervben szerepelt a kapcsolatok szélesítése a szocialista országok fővárosainak történeti múzeumaival, továbbá az együttműködés 153 BTM KI. 382/1973. máj. 8.. 18. 154 BTM KI. 1344/1/1975. nov. 24. 155 BTM A ltsz.: M. 144-79; BTM Kl. 364/1981. 1S

" BTM A ltsz.: M. 146-79; BTM KI. 1381/1975. nov. 15. 157 A közművelődési törvény tervezetét az Országos Múzeumi Tanács az 1975. évi első ülésén megtárgyalta. A törvényelőkészítés során a múzeumi terület kisebb hangsúlyt kapott. KORLK, 1976. 93. I5K A BTM akkori és a következő évekbeli közművelődési munkájáról 1.: LADÁNYI, 1972.. 1976.. 1979.; HORVÁTH, 1976. erősítése a várostörténeti kutatás érdekében a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral, Budapest Főváros Levéltárával, a közművelődési munka terén a Magyar Munkásmozgalmi Múzeummal és a Magyar Nemzeti Galériával, együttműködés a többi országos múzeummal.

155 Az 1976. évi munkaterv az ötéves terv megfelelő részfeladatait tartalmazta.

156 Végrehajtását befolyásolta a közművelődési törvény megjelenése. Az október 14-15-én ülésező országgyűlés által hozott V. sz. törvény kimondta, hogy a közművelődésben való részvétel állampolgári jog és kötelesség. A magyar múzeumügy történetében először fogalmazta meg törvény formájában azt, hogy a múzeumok a többi közművelődési intézménnyel együtt - részt kell hogy vállaljanak a széles tömegek nevelésében, a törvény végrehajtásában. A 27. §-a meghatározta a múzeumok feladatát: „gyűjtik, őrzik, tudományosan feldolgozzák és a nyilvánosság elé tárják a nemzeti, az egyetemes kultúra, a történelem és a természet tárgyi emlékeit; közreműködnek a környezet- és a látáskultúra, valamint a történelmi, a művészeti, a természettudományi és a műszaki műveltség fejlesztésében; a levéltárakkal együtt támogatják a honismereti mozgalmat, a helytörténetírást."

157 A közművelődési törvény a végrehajtásához szükséges költségvetést ugyan nem határozta meg, de úgy rendelkezett, hogy a pénzügyi feltételeknek a gazdaság fejlődésével és a társadalmi igényekkel összhangban kell állniok. Mindenesetre a törvény az előző évekhez képest jobb feltételeket teremtett a közművelődési munkához. Az országos és a megyei múzeumokban közművelődési osztályokat (vagy addig is legalább csoportokat) kellett kialakítani a működésükhöz szükséges költségvetési kerettel. A BTM-ben is létrejött a Közművelődési Osztály, amelynek munkája az elmúlt években kialakult közművelődési tevékenységen alapult.

158 A hangsúly a XI. pártkongresszus határozata és a közművelődési törvény szellemében továbbra is elsősorban a munkásművelődésen és az ifjúság nevelésén volt.

154 A közművelődési tevékenység mennyiségi növekedése azonban felvetette annak a veszélyét, hogy felborul a múzeumok alapvető feladatainak egyensúlya. Ez a probléma már az 1974-es párthatározat után felmerült, és a Kulturális Minisz159 A múzeumok szerepéről és közművelődési tevékenységéről a Kulturális Minisztérium tájékoztatást adott az Országos Közművelődési Tanács 1978. májusi elnökségi ülésén. Az elnökség külön is felhívta a figyelmet arra hogy a múzeumok kiemelt feladatként kezeljék a munkások, parasztok, szocialista brigádok és az ifjúság bevonását a közművelődési programokba, továbbá fejlesszék kapcsolataikat a társadalmi és tömegszervezetekkel. L.: A múzeumok szerepe és tevékenysége a közművelődésben. MK 1980/1. 3-12.