K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

III. A MÚZEUM TEVÉKENYSÉGE 1947-TŐL 1956-IG - A MMOK irányítása alatt ( 1949-1953)

felügyelete alá. A cél az volt, hogy e történeti egységeknek (Aquincumi Múzeum, Régészeti és Ásatási Intézet, Művelődéstörténeti Múzeum, kiscelli Történeti Múzeum, Petőfi Múzeum) a „legfejlettebb várostörténeti múzeummá kell átalakulniuk." Feladata hangsúlyt fektetni - a történeti korok emlékein túl - „a szocializmus történeti dokumentumainak" gyűjtésére. A „profilozási terv" a gyűjtési körök szerint, az eddigi szervezeti egységek helyett a következő osztályokat határozta meg: Ókori Osztály (megszüntetve a Régészeti és Ásatási Intézet önállóságát, gyűjtési köre: őskortól a honfoglaláskorig), Középkori Osztály (volt Művelődéstörténeti Múzeum), Újkori Osztály (eddig Történeti Múzeum), Jelenkori Osztály (gyűjtési köre: 1945 utáni időszak dokumentumai). A tervben szerepel az ásatásokat végző osztályok rajzolóinak, bemérőinek, szakmunkásainak összevonása és közvetlenül - az osztályok adminisztrációs és gazdasági ügyeit összefogó főigazgatóság alá rendelése. A restaurátor műhelyeket is a főigazgatóság alatt egyesítették két egységben: az egyikben a kerámiát és a fémeket restaurálták, a másikban a képeket és a metszeteket. A terv a Petőfi Múzeumot önálló irodalmi múzeummá kívánta szervezni. A fenti szervezeti változtatással az volt a cél, hogy jobban kifejeződjön a fővárosi múzeumok gyűjtési területe és feladata: „NagyBudapest társadalmi fejlődésének bemutatása és a bemutatáshoz tartozó tárgyi anyag gyűjtése." A tervezet javasolta az intézmény nevének megváltoztatását is, „Budapesti Történeti Múzeum"-ra, mert ez a név jobban hangsúlyozza a Múzeum várostörténeti jellegét.

106 A fővárosi múzeumi szervezetet a következő időszakban c terv szerint módosították. Az önálló Jelenkori Osztály azonban nem valósult meg, helyette lett - az Újkori Osztály bővítésével - az Újés Legújabbkori Osztály.

107 A MMOK az 1951. március 29-i értesítésében közölte az intézmény vezetésével, hogy a fővárosi múzeumi szervezet új neve „Budapesti Történeti Múzeum", vezetője, Gerevich László pedig a „főigazgató" címet használja.

108 A MMOK a múzeumi terület irányításában mind fokozottabban igyekezett a párt útmutatását érvényesíteni. Ortutay Gyula szerint „valósággal megújulni látszik ez a terület azóta, hogy a kulturális l0í

' BTM A ROi. Aquincumi Múzeum 598/1951. és KOi. 1951. jan. 31.: RADNÓTI ALADÁR: Fővárosi múzeumok profílozása. Bp. 1951. jan. 31. - Az átszervezés az Aquincumi Múzeumot nem érintette. 107 A fővárosi múzeumok számára kijelölt épületben (I., Úri u. 28.-Országház u. 49.) elhelyezendő részlegeket az elhelyezési tervezet a MMOK terve szerint sorolja fel: I. Épületet őrző és gondozó személyzet. II. Főigazgatóság, gazdasági adminisztráció. III. Műhelyek. IV. Ásatási csoport. V. Ókori Osztály. VI. Középkori Osztály. VII. Újkori Osztály. VIII. Jelenkori forradalom a Magyar Dolgozók Pártjának útmutatása nyomán elérkezett ide is."

109 A MMOK a MDP II. kongresszusa, 1951. február 25-március 2.) alkalmából felajánlások megtételére szólította fel a múzeumok dolgozóit. Ezt Ortutay Gyula a januárban összehívott múzeumvezetői értekezleten így indokolta: „Felajánlásokkal, politikai munkával tegye minden múzeumunk és minden múzeumi dolgozó méltóvá magát arra, hogy megállapíthassák róla: követi a Magyar Dolgozók Pártjának és a mi szeretett Rákosi Mátyásunknak a tanításait." Majd ezt mondta: „örömmel hallottuk a felajánlásokat, örömmel látjuk, hogy a kartársak megértik a kongresszus jelentőségét, és ebben is kifejeződik hálánk a párt iránt."

110 Pogány Ö. Gábor szerint a kutatásban és a népszerűsítésben fel kell sorakozni a MDP mellé, hogy a felvilágosítás, meggyőzés munkájához tudományos érveket szolgáltassunk.

111 Ezt a központi állásfoglalást a múzeumoknak természetesen követniük kellett. A dolgozók a kongresszus alkalmával munkafelajánlásokat tettek, „elsősorban az anyagtakarékosság, a többtermelés és az eddiginél fokozottabb és jobb társadalmi munka eléréséért"."

2 A havonként tartott ún. termelési értekezleteken értékelték a felajánlások teljesítését. Az Aquincumi Múzeum igazgatója a következőképpen nyilatkozott: „Örömmel látjuk, hogy a Múzeum dolgozói is megértették, hogy a felajánlások a szocializmus építésének munkatempóját fokozzák. Igen örvendetes felajánlások történtek. Különösen az egyéni versenyzés eredményessége kiemelhető. A megtakarítás a Múzeum havi jövedelmének 20 %-a, tehát igen jelentős."

11

' A kongresszus célkitűzéseit, határozatit pedig figyelembe kellett venni és alkalmazni a múzeumi tevékenységben. Az Aquincumi Múzeum vezetője a tervértekezleten megállapította: „az elkövetkező hónapokban munkánk, termelésünk a II. pártkongresszus célkitűzéseinek jegyében történik ... A szocializmus nagy müvének építésénél reánk is hárul egy igen jelentős feladat: a kulturális forradalom kivívása. A hivatali munkaterület feladataira vonatkoztatva ez takarékosságot, fegyelmet (pontosságot),ideológiai tudásunk fejlesztését, szakmai továbbfejlődést jelent ...""

4 A Régészeti és Ásatási Intézet vezetője „rámutatott arra, hogy az intézet dolgozói ... a II. pártkongresszus útmutatásait Osztály. Kiállítások. BTM A KOi. 1951. márc. 9., 11. 108 BTM A KOi. 1951. márc. 29. 09 ORTUTAY, 1951. 110 A Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának harmadik múzeumvezetői értekezlete, 1951. jan. 25-27. Bp. 1951. 22., 39. 111 POGÁNY, 1951. 2. 112 BTM A ROi. Régészeti és Ásatási Intézet 178/1951., Aquincumi Múzeum 368/195 1. jan. 17. 113 BTM A ROi. Aquincumi Múzeum 440/1951. márc. 24. 114 BTM A ROi. Aquincumi Múzeum 476/1951. máj. 2.