K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)
I. A FŐVÁROSI MÚZEUM MEGSZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE KUZSINSZKY BÁLINT IGAZGATÓSÁGA ALATT, 1887-TŐL 1934-IG - A Múzeum élete Csánky Dénes vezetése alatt (1912-1921)
meg." 147 A főváros emlékei gyűjtésének akadálya a gyűjtésre fordítható dotáció csekélysége, az első időszakban folyt gyűjtés rendszertelensége, a gyűjtők magukra hagyása. A nagy kultúrérdek fontosságát csak kevesen, a szakemberek méltányolták, „az elszigeteltség és elhagyottság jegyében kezdett hajtani a csíra, ami később, napjainkban igen nagy múzeuális veszteséget idézett elő." Ilyen körülmények között a gyűjtési irányok pontos megállapítása is késett, miközben sok kultúrtörténeti emlék ment veszendőbe, vagy került a Nemzeti Múzeumba vagy műgyűjtőkhöz. A veszteséget a „heves és rendszeres gyűjtés kettőzött buzgalommal" igyekszik enyhíteni. 148 Kremmer Dezső szerint a Nemzeti Múzeumból és a Szépművészeti Múzeumból a fővárosi vonatkozású tárgyaknak át kell kerülniük a Fővárosi Múzeumba. A Múzeumnak időszaki kiállításokat is kellene rendezni, pl. a várostörténeti évfordulók alkalmából. A kiállításokhoz és az évfordulókhoz kapcsolódva előadásokat tarthatna, hogy ezeken keresztül is megszerettessék a Múzeumot. A vetített képes előadások egyik csoportja egy-egy várostörténeti korszakot mutatna be, míg a másik a Múzeum gyűjteményeit, jelentős tárgyait ismertetné. 149 Szabó Ervin helyesli a Fővárosi Múzeum működési körét, nevezetesen, hogy helyi, fővárosi vonatkozású tárgyakat gyűjt. Kifogásolja viszont a gyűjtés elveit. Véleménye szerint ugyanis túlzottan érvényesül az a szélsőséges elv, amely szerint „a kultúrhistóriai értéket mindig elébe kell helyezni a művészi becsnek... ezt az értéket sokszor túlbecsülik a Fővárosi Múzeumban". Nem helyesli, hogy a Múzeum - teljességre törekedvén - túlzsúfolt, de egyetért azon szándékával, hogy más múzeumok budapesti vonatkozású tárgyait cserébe vagy letétként igyekszik megszerezni. Szerinte a Fővárosi Múzeumnak jól megközelíthető helyen kellene lennie. A jelenlegi épület helyiségei nem múzeumi célokra készültek, nem fűthetők, nem világíthatok. „Nincs más mód, mint a Múzeum áthelyezése" írja. A Nagykörúton, számára készült, a jelenleginél nagyobb alapterületű épületben kellene elhelyezni, vagy összeköltözhetne rokon intézménnyel, pl. a városi könyvtárral és a szabad főiskolával. E három intézmény együtt „hatalmas erejű kultúrgócot" teremtene. 150 A mából visszatekintve, az eredmények ismeretében megállapíthatjuk, hogy Kuzsinszky Bálint a Fővárosi Múzeum megszervezésével, alapjainak lerakásával hatalmas munkát végzett. Kialakította a mai múzeumi szervezet részlegeit: az Aquincumi Múzeum keretében a mai Ókortörténeti valamint az Os- és Népvándorláskori Osztály elődjét, a Fővárosi Múzeum alatt a jelenlegi Várostörténeti és Képzőművészeti Osztályt, a Halászbástya saroktornyában elhelyezett gyűjteménnyel pedig a Középkori Osztály alapjait vetette meg, s e munka érdemi, szervező és szakmai részét egymaga végezte el. A MÚZEUM ÉLETE CSÁNKY DÉNES VEZETÉSE ALATT (1912-1921) Amikor tehát 1912. április l-jén Csánky Dénes helyettes múzeumvezetőként átvette a városligeti részleg, azaz a Fővárosi Múzeum irányítását, alapjaiban kialakított gyűjteményeket fejleszthetett tovább. Kuzsinszky pedig - minden jel azt mutatja visszavonult szűkebb szakmai területére, az archeológiához. Folytatta az Aquincumi Múzeum bővítését. Már 1911-ben engedélyt kért a Tanácstól laboratórium építtetésére, ahol „a régiségek tisztogatása, ragasztása, fotografálása, számozása történik és ahol a kisebb régiségeket ideiglenesen őrizni lehet." A Tanács elrendelte ennek felépítését. 151 Folytatta aquincumi ásatásait, és 1912. október 14én Rómában, a III. Nemzetközi Archeológiai Kongresszuson előadást tartott a gázgyári feltárásokról. 152 A gázgyári építkezés során előkerülő rómaikori emlékek megóvása és a régészeti kutatás biztosítása érdekében még 1912 márciusában a Tanácshoz fordult segítségért. Ugyanis a fazekaskemencéket magában foglaló dombot el akarták hordani, és erről nem értesítették időben Kuzsinszkyt, holott a területet előzőleg fel akarta támi. Kérte a Tanácsot, utasítsa a vállalkozó céget arra, hogy a korábban feltárt kemencéket ne bántsák, az újonnan előkerült építményeket kerüljék ki, hogy a Múzeum feltárhassa őket, továbbá tiltsa meg az alkalmazottainak, hogy a talált régiségeket eltulajdonítsák, s intézkedjen arról, hogy a Múzeumtól kirendelt felügyelő átvehesse azokat. A Tanács közbenjárásával a Gázművek vezérigazgatója Kuzsinszky kérésének megfelelően intézkedett. 153 147 KREMMER, 1913a. 122-123. I4FÍ KREMMER, 1913b. 149 KREMMER, 1913a. 139-145. 150 SZABÓ, 1913. Kremmer Dezsővel és Szabó Ervinnel ellentétben Feleky Géza a Fővárosi Múzeum gyűjtő tevékenységét nem szűkítené le a főváros területére, hanem javasolja kiterjeszteni az egész országra. FELEKY, 1914. 151 Az 1910-es években folyt az Aquincumi Múzeum tatarozása és raktárépület létesítése. BFL. IV. 407.b., 03488/1911., 13335/1911. cin. sz.; BTM A KMi. 187/1916. 152 Kuzsinszky Bálint hagyatéka. BTM A ltsz.: H.397-83; LÁNG. 1923-26. 14.; BH 1912. okt. 22. 153 BFL. IV. 1407.b., XIV.992/1912., 32705/1912.