K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

I. A FŐVÁROSI MÚZEUM MEGSZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE KUZSINSZKY BÁLINT IGAZGATÓSÁGA ALATT, 1887-TŐL 1934-IG - A Múzeum megszervezése és működése Kuzsinszky Bálint igazgatóságának első szakaszában (1888-1912)

részéről Kuzsinszky Bálint és Éber László tekintette meg a kőfaragványokat, amelyek közül - Hauszmann Alajosnak, az építkezés vezetőjének írt levél szerint - a reneszánsz darabokat a Nemzeti Múzeum kéri, „az egyéb darabok, nevezetesen a két városi címer, a héber föliratú sírkövek és más töredékek inkább a Fővárosi Múzeumnak volnának átengedhetők."

139 Kuzsinszky is írt Hauszmannak e leletek átadása miatt és hozzátette: „a kövek dolgán kívül Nagyságod szíves jóindulatát és közreműködését kérjem a Fővárosi Múzeum számára."

140 Kérte a Tanácsot: mivel ezek a tárgyak „a Fővárosi Múzeum szempontjából ... becses szerzemények volnának ... méltóztassék a királyi vár építési bizottságának ajánlatát elfogadni, sőt érte köszönetet mondani." A Tanács elfogadta a kőemlékeket a Múzeum számára, és elrendelte, hogy egyelőre a központi városházán a templom-traktusban kerüljenek elhelyezésre.

141 1903-ban a domonkosok Szt. Miklós templomának feltárása során előkerült sírköveknek a Fővárosi Múzeumba helyezése ügyében tett Kuzsinszky lépéseket, mondván: „a főváros joga ezen régiségekhez kétségtelen, a mennyiben nemcsak saját területén, hanem saját pénzén eszközölt közmunka alkalmával láttak napvilágot." A Tanács határozatot is hozott e kőemlékcknek a Fővárosi Múzeumba viteléről.

142 Kuzsinszkynak az 1905. június 15-én a Tanácshoz írt felterjesztéséből megtudjuk, hogy őt megelőzve Nemes Antal budavári plébános felajánlotta a Halászbástya nagy saroktornyát múzeumi célokra. A továbbiakban ezt írta: „kezdettől fogva ... a legmegfelelőbbnek találtam, hogy a domonkos templomromból kikerült 7-8 db igen érdekes sírkő s az építőrészek ugyanonnan végleg a Halászbástya említett részében maradjanak, a hol az építési művezetőség ideiglenesen elhelyezte. Sőt már tovább is mentem ... igen nagy számú más budavári és budai kőemlékeket s egyéb régiségeket gyűjtöttem ott össze. Az én kérésem is tehát az, hogy a mikor a Tek. Tanács e szóbanforgó építmény rendeltetése iránt dönteni fog, méltóztassék Nemes Antal idevonatkozó előterjesztését tekintetbe venni, s annak megfelelően határozni. Csak éppen azt nem szeretném, hogy ezen elég érdekesnek ígérkező múzeum egyszersmind a Mátyás templom felszerelési tárgyai számára lomtárul használtassék fel." A Tanács nem döntött gyorsan, mert 1906. október 139 MNM It. 443/1900. 140 BTM A KMi. 83/1900. 141 BTM A KMi. 31/1900., 99/1900. 142 BTM A KMi. 289/1903., 293/1903., 296/1903., 315316/1903.; HORVÁTH, 1932. 3. 143 BTM A KMi. 465/1903., 579/1906. 144 BTM A KMi. 133/1910. 7-én Kuzsinszky ismét kérte, hogy engedje át múzeuális célra a Halászbástya nagy saroktornya alatt lévő földszinti helyiségeket, ill. ott maradhassanak az egybegyűjtött budavári sírkövek és egyéb régiségek.

143 1910. július 26-án a Tanács kérésére Kuzsinszky újabb felterjesztést tett a Halászbástyán elhelyezett leletekről, megjegyezve, hogy „a Fővárosi Múzeum pincéjében is beraktározva van mintegy 160-170 db kő szobrokból, reliefekből ... álló gyűjtemény, amely ugyancsak a Halászbástya építésekor került felszínre, s ideiglenesen helyeztetett el mostani helyén, ahol por- és szénréteg lepi azokat, s a pince nedvessége végzi minden egyes darabon romboló munkáját. Ez emlékek megfelelő fölállítása illetőleg elhelyezése immár égetően fontos, ha azt akarjuk, hogy azok a tudományos feldolgozás számára az idő romboló hatásától megmentessenek." A saroktorony mintegy 240 m

2 területe „állandó helyi múzeum berendezésérc nagyon alkalmas", megfelelő módon lehetne sok emléket elhelyezni. „A külföldi idegenek s kirándulók fővárosunk e gyönyörű pontján lévő Halászbástyát rendszerint fölkeresik, mi sem természetesebb, hogy a saroktoronyban berendezendő történeti múzeumot is készségesen meglátogatnák,... a Halászbástya ... a legméltóbb keretet szolgáltatná a berendezendő kis múzeumhoz, viszont a múzeum a legméltóbb befejezést nyújtaná a Halászbástyához." Kuzsinszky kérte a Tanácsot, hogy az egész saroktornyot, a földszinti és emeleti helyiségeket, a pincehelyiségeket „egy létesítendő budavári történeti múzeum céljaira" engedje át, s a nedvesség miatt a falakat újra vakoltassa és terrazzót rakasson le.

144 A Tanács az 1912. évi költségvetésben 30000 koronát biztosított a Halászbástya északi saroktornyának múzeummá való átalakítására.

145 E kis múzeum megnyitása azonban mintegy két évtizedet várat még magára. A Fővárosi Múzeum negyedszázados fennállásának, működésének eredményeit Kremmer Dezső, a Múzeum munkatársa

146 és Szabó Ervin értékelte, vette kritika alá. Kremmer Dezső szerint a Fővárosi Múzeum feladata „helyes irányban s ügyes taktikával vezetett gyűjtéssel a legrövidebb idő alatt mentse a megmenthetőt", hivatása, „hogy megmutassa polgárainak: milyen virágzó múlt semmisült l4? BTM A KMi. 63/1912. I4(> Kremmer Dezső író, újságíró 1909-1916-ig a Fővárosi Múzeum, majd a Fővárosi Könyvtár munkatársa volt. 1921-től az utóbbi igazgatója. Schöpflin Aladárhoz hasonlóan azért vált meg a Múzeumtól, mert ideiglenes jelleggel alkalmazták. L.: Schindelmann Ferenc előterjesztése. 1919. szept. 18. In: GERELYES, 1967. 332.