K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

I. A FŐVÁROSI MÚZEUM MEGSZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE KUZSINSZKY BÁLINT IGAZGATÓSÁGA ALATT, 1887-TŐL 1934-IG - A Múzeum megszervezése és működése Kuzsinszky Bálint igazgatóságának első szakaszában (1888-1912)

12. kép. A városligeti épület IV. kiállítási terme. 1904-1912 között. kályhákat, órákat, műszereket, kerámiát, üvegeket, a színházi élet emlékeit stb. Nagy súlyt fektetett a céhemlékek megmentésére is. 1908-ban kérelemmel fordult az ipartestülelekhez, hogy a birtokukban lévő céhemlékeket adják át a Fővárosi Múzeumnak.

130 Fontosnak tartotta a különböző nyomtatványok beszerzését is. A képes levelezőlapok gyűjtésével kapcsolatos egyik felterjesztésében írta a Tanácsnak 1902-ben: „meggyőződésem, hogy a jövő, a mikor az a mi ma könnyen hozzáférhető, ritka lesz, annál nagyobb súlyt fog helyezni arra, hogy a múltnak ezen termékeit is összegyűjtse. Kérem a Tek. Tanácsot, szíveskedjék tudomásul venni, hogy a főváros múzeuma már most megkezdi a Budapestre vonatkozó képes levelezőlapok s más e fajta képek gyűjtését."

131 Amikor pedig a Tanács átveszi kezelésébe a hirdető vállalatot, kéri, hogy minden plakátból egy példányt adjon át a Múzeumnak.

132 A bécsi városi történeti múzeum példáját követve törekedett arra, hogy a Múzeum anyaga minél teljesebb legyen.

133 Felterjesztéseiből, leveleiből kitűnik, hogy minden alkalmat megragadott a gyűjtésre. Következetesen szorgalmazta a hivatalos helyeken őrzött múzeuális értékek átadását a Múzeum számára. Méltányolta az ajándékozást, nem mulasztotta el annak megköszönését: a nagyobb ajándékok megköszönését a Tanácstól kérte, a kisebbekért ő maga küldött „egyszerű köszönő levelet".

134 Jó kapcsolatot épített ki a hazai és külföldi (Bécs, Frankfurt, München, stb.) régiségkereskedőkkel, akik jelezték, ha a Fővárosi Múzeumot érdeklő tárgy került be hozzájuk. Gyakran megbízást adott nekik vásárlásra a Múzeum számára. A különböző aukciókon is biztosította a Múzeum érdekeit.

135 Kuzsinszky a gyűjtés kezdetétől törődött a tárgyak állagával, restauráltatta, javíttatta azokat.

136 Szinte a Fővárosi Múzeum megalakulásától kezdődően kerültek kölcsönzésre jelentősebb tárgyak más intézmények kiálításaihoz, sőt néhány darab külföldi nemzetközi kiállításon is szerepelt (London, Torino stb.)

137 Kuzsinszky - a főváros történeti emlékeinek gyűjtésében teljességre törekedve - az aquincumi ásatások és a városligeti gyűjtemények szervezése, gyarapítása mellett a főváros középkori régészeti emlékeivel is foglalkozott, azokat is a Fővárosi Múzeum gyűjtő körébe akarta vonni. 1899 novemberében, a városligeti részleg létrehozása után - még a Nemzeti Múzeum alkalmazottjaként - átvette a Fővárosi Múzeum számára a Nemzeti Múzeum régiségtárától az I. ker. Logodi u. 21. sz. alatti telken, a koronaőri laktanya építésekor előkerült tárgyakat (fegyverek, sarkantyú, egyéb vastárgyak stb.).

138 Jelenőségénél fogva mindenekelőtt a budavári palota építési munkáinál előkerült leletek elhelyezése került előtérbe. 1900. február 19-én a Nemzeti Múzeum 1,(1 BTM A KMi. 107/1908., 148/1908. stb. 131 BFL. IV. 1407.b., VII.2628/1896., 64121/1902. '» BTM A KMi. 151/1911., 158/1911. 133 BTM A KMi. 344/1903. 134 BTM A KMi. 680/1907.. 691/1907. 135 BTM A KMi. 348/1903., 13/1911., 33/1911., 3-4/1912., 8/1912., 96/1912. slb. 136 BTM A KMi. 188/1902., 375/1904., 134/1908., 117/1910. stb. 137 BTM A KMi. 288/1903., 146/1908., 227/1908., 14/1911., 22/191 1., 153/1911., 74/1912. stb. A Fővárosi Múzeum műtárgykölcsönző tevékenységét 1. K. VÉGH, 1988b. 78-82. 138 MNM It. 708/1899.