K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

I. A FŐVÁROSI MÚZEUM MEGSZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE KUZSINSZKY BÁLINT IGAZGATÓSÁGA ALATT, 1887-TŐL 1934-IG - A Múzeum megszervezése és működése Kuzsinszky Bálint igazgatóságának első szakaszában (1888-1912)

6. kép. Az Aquincumi Múzeum 1896-ban. lefolyt rendszeres ásatásokból származott, a legter­mészetesebb helyen, a helyszínén összegyűjtve talál­ható. Ezen múzeum csak így felelne meg teljesen rendeltetésének. Mindezek alapján tisztelettel kérjük Nagyméltóságodat, miszerint a kérdéses műem­lékeket az Aquincumban emelt fővárosi régészeti múzeum számára átengedni méltóztassék." 70 1897 elején a Régészeti Szakbizottmány ülésén Kuzsinszky beszámolt az Aquincumi Múzeum és a régészeti ügyek 1896. évi helyzetéről, és javaslatot tett arra, hogy újítsák meg azt az 1885-ös tanácsi határozatot, amely elrendeli a III. kerületben folyó földmunkákra, építkezésekre kiadott engedélyek bejelentését a bizottmány elnökéhez. Javasolta a kor­mány megkeresését azzal, hogy ezentúl az összes fővárosi állami építkezés és a Duna kotrása során előkerülő régiségeket a Fővárosi Múzeum számára biztosítsák. A Régészeti Szakbizottmány Kuzsin­szky javaslatait elfogadta és felterjesztette a Tanácshoz azzal a módosítással, hogy a bejelentést a munkák megkezdése előtt legalább két héttel meg kell tenni. A Tanács az 1897. július 8-i ülésén e javaslatokat elfogadta és felterjesztette a miniszterel­nökhöz, aki mindezt a Nemzeti Múzeumhoz továb­butalta/ 1 E lépéseknek meglett az eredménye: figyelembe vették az aquincumi ill. a Fővárosi Múzeum alakuló gyűjtőkörét, de úgy látszik, inkább csak római kori vonatkozásban. A Nemzeti Múzeum és az Aquin­cumi Múzeum között létre is jött a megállapodás, amelyről Hampel József egyik leveléből is érte­sülünk. Hampel, Hauszmann Alajoshoz, a budai vár­építés vezető műépítészéhez intézett levelében írta: tudomására jutott, hogy a fegyvertári épület lebon­tásakor római feliratos kő került elő, amely való­színűleg Aquincumból jutott oda. Kéri, hogy ezt az emléket is, „miként más alkalommal történt, a főváros aquincumi múzeumának átengedni szíves­kedjék, az lévén a Nemzeti Múzeumnak a fővárosi aquincumi múzeummal való megállapodása, hogy a főváros a területén újabban lelt római emlékeket mind óbudai múzeumában egyesíti." A királyi vár művészeti építészeti emlékeit azonban a Nemzeti Múzeum számára kéri átadni. 72 Az Erzsébet híd Eskü téri (ma Március 15. tér) alapozása során előkerült, Aquincum területéről származó római faragott kö­veket szintén átadták az Aquincumi Múzeumnak. 73 Közben ha lassan is, de haladt a Fővárosi Múzeum ügye. Rupp Zsigmond fővárosi törvény­hatósági bizottsági tag 1896 szeptemberében a köz­gyűlés előterjesztett beadványában sürgette az ezredéves kiállításon szereplő, a főváros múltjára MNM It. ikt. sz. nélkül: 1896. jún. 25. BFL. IV. 1407.b., VIII.836/1880., 27077/1897. és uo.: Kuzsinszky Bálint jelentése az Aquincumi Múzeum és a régészeti ügyek 1896. évi állapotáról. 1897. márc. 9. MNM It. 100/1898. MNM It. 259/1898.

Next

/
Oldalképek
Tartalom