K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)
I. A FŐVÁROSI MÚZEUM MEGSZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE KUZSINSZKY BÁLINT IGAZGATÓSÁGA ALATT, 1887-TŐL 1934-IG - A Múzeum megszervezése és működése Kuzsinszky Bálint igazgatóságának első szakaszában (1888-1912)
vonatkozó tárgyak megszerzését tulajdonosuktól, a Fővárosi Múzeum számára. Azokról a tárgyakról pedig, amelyektől a tulajdonos nem válik meg, „a külföldi hasonló múzeumok mintájára beérnők ... az illető tárgyaknak másaival, ha már eredetben nem bírhatjuk" - írta. Javasolta a Régészeti Szakbizottmány közbenjárását e célból és 8000 forint megszavazását. Október 14-i keltezéssel Rupp Zsigmond, Czobor Béla és Toldy László részletes javaslatot készített a Fővárosi Múzeum számára megszerzendő tárgyakról. A Tanács október 22-én tárgyalta meg és fogadta el Rupp Zsigmond fenti indítványát, amelynek végrehajtásával Toldy Ferenc főlevéltárnokot bízta meg. A november 4-5-i közgyűlés jóváhagyta a Tanács intézkedését és a költségekre megszavazott 4000 forintot. Toldy László november 12-i keltezéssel jelentést tett tevékenységéről Rózsavölgyi Gyula tanácsnoknak, a Régészeti Szakbizottmány elnökének. Beszámolt arról, hogy a kiállításon levő, de meg nem szerezhető tárgyak fényképezésével megbízta Klösz Györgyöt, aki 89 db felvételt el is készített, továbbá tárgyalt Szalay Imrével, a Nemzeti Múzeum és a kiállítás történeti főcsoportjának igazgatójával a megvásárolható vagy ajándékba kapható tárgyakról. November 13-án a Régészeti Szakbizottmány ülést tartott a Fővárosi Múzeum létesítése ügyében. A bizottmány tagjaként részt vett az ülésen Kuzsinszky Bálint, Hampel József és Toldy László is. Az ülés megtárgyalta és elfogadta Toldy jelentését. Javasolta a közgyűlésnek, hogy mivel a főváros „még egyenesen nem határozott" egy Fővárosi Múzeum létesítéséről, tegyen olyan előterjesztést, amely szerint „egy speciális jellegű Fővárosi Múzeum létesítése kimondassék és egyúttal utasíttassék a Tekintetes Tanács, hogy a Múzeum elhelyezése és szervezése iránt tegyen részletes javaslatot." Addig is azonban intézkedni kell az értékes anyag összegyűjtéséről és szakszerű gondozásáról, a további, szakavatott vezetés melletti gyűjtésekről, beszerzésekről. Az ülés javasolta, hogy a Fővárosi Múzeum számára ideiglenesen jelöljék ki a Városligetben a közegészségi kiállítási pavilont, a tárgyakat szállítsák oda, s a Múzeum ideiglenes vezetésével és szakszerű kezelésével dr. Kuzsinszky Bálint egyetemi magántanárt bízzák meg, „mint a ki a III. ker. Aquincumban levő fővárosi múzeum vezetésével is meg van bízva, a fővárosnak régészeti ügyekben állandó szakközege volt s különben is ezen a téren általánosan ismert szakértelemmel bír." A beszerezhető tárgyak elbírálására javasolták felkérni Rupp Zsigmondot, Bogischich Mihályt és Kuzsinszky Bálintot, a Régészeti Szakbizottmány tagjait, azzal, hogy Toldy Lászlóval együtt járjanak el. 74 A javaslatoknak megfelelően a Tanács megbízta Kuzsinszkyt a lebontásra kerülő épületek (Újépület, a Belváros Eskü téri része) gipszmodelljének elkészíttetésével. A modellek összeillesztésére, felállítására a Tanács a Károly-kaszárnyában biztosított egy helyiséget. Toldy javaslatára Kuzsinszky különböző várostörténeti tárgyakat ajánlott a Tanácsnak megvételre. 75 Közben az 1897. december 10-i királyi rendelet értelmében megalakult a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelsége és Tanácsa, amelyen keresztül az állam egyrészt ellenőrizte a múzeumok és könyvtárak szerveződését, másrészt szakmai és állami anyagi támogatást nyújtott azon gyűjteményeknek, amelyek az állami felügyeletet elismerték. E felügyeletnek számos város között Budapest sem vetette alá magát, a Fővárosi Tanács már 1898-ban visszautasította a felügyelet gondolatát. Toldy László mindent megpróbált, hogy a szerveződő Múzeum és könyvtár számára megszerezze az állami segítséget (a Főfelügyelőség által a könyvtárak számára felkínált köteles példányok elfogadásával), de a felügyelet elismerése nélkül ez nem sikerült. 76 A Fővárosi Múzeum - a fővárosi elöljáróság intézményeként - a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége és Tanácsa működése végéig (1922) kivonta magát a felügyelet alól. Később, a Gyűjtemény Egyetem és az Országos Magyar Gyüjteményegyetem Tanácsa működése idején is az „állami felügyelet alatt nem álló nevezetesebb városi és egyházi közgyűjtemények" között tartották számon. 77 1898. augusztus 15-i keltezéssel Kuzsinszky beterjesztette javaslatát a Fővárosi Múzeum és a történeti könyvtár megszervezéséről 78 : »1.§ A Fővárosi Múzeum és vele kapcsolatos történeti könyvtár célja összegyűjteni és úgy a nagyközönségnek, mint a szakférfiaknak hozzáférhetővé tenni Budapestre vonatkozó minden emléket - eredetiben és másolatokban, melyek a város múltjára, fejlődésére a legrégibb kortól kezdve a mai napig 74 BFL. IV 1407.b., VH.2628/1896., 40415/1896., 1374/1896. kgy.hat. 75 BTM A KMi. 2/1897., 3-9/1898. 76 Budapesti Közlöny 1897. 293.sz.: VKM 1898. dec. 17. 79458.SZ. rendelet; BFL. IV. 1407.b., VII. 4073/1898.; VOIT, 1992a. 37-38., VOIT, 1992b. 146-148. 77 HÓMAN - SZEKFŰ, 1927. 44-45., ugyanez in: MAGYARY, 1927. 295-345. 78 BTM A KMi. 10/1898.; LENKEI, 1957. 514-515. A múzeumokat ebben az időben általában a könyvtárral együtt szervezték. A Fővárosi Múzeum könyvtárának - Kuzsinszky nevéhez fűződő - megszervezéséről, ill. a Múzeum és a főváros könyvtárának szétválasztásáról Schwarz Katalin munkáiban olvashatunk. SCHWARZ, 1991. 14-15., 1993. 463-464., 1998. 33.
