K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

I. A FŐVÁROSI MÚZEUM MEGSZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE KUZSINSZKY BÁLINT IGAZGATÓSÁGA ALATT, 1887-TŐL 1934-IG - A Múzeum megszervezése és működése Kuzsinszky Bálint igazgatóságának első szakaszában (1888-1912)

A Nemzeti Múzeumban, amelytől 1901. végén vált meg, a Hampel József által vezetett régiségtárban dolgozott. Itt ismerte és tanulta meg a belső múzeumi munka minden szakaszát. A régiségtárnak az 1889. év első negyedéről készült munkajelentésében Hampel József ezt írja Kuzsinszky Bálintról, gyakornoki feladatairól: „Kuzsinszky Bálint kezelte a szakkönyvtárt, vitte az ügyiratok elintézésének formai részét és fönnmaradt idejét a tétényi éremlelet földolgozásának szentelte."

29 Kuzsinszky az 1889. októbertől decemberig terjedő évnegyedben végzett munkájáról azt jelenti, hogy kezelte a szakkönyvtárat, intézte az osztály adminisztrációs ügyeit: „Másoltam az osztályőr fogalmazványait, a naplókönyvbe iktattam minden ügyiratot, hasonlóképpen az utalványnaplóba vezettem be minden kiutalványozott összegről szóló nyugtát", s december 24-e után, „amikor az újonnan kinevezett gyakornok vette át tőlem úgy a könyvtár, mint az adminisztrationalis teendőket, kizárólag az éremtár kebelében voltam elfoglalva, egyelőre a tétényi lelet folytatólagos feldolgozására szántam időmet."

30 Öt évvel később, amikor a gyakornok Nagy Géza másfél hónapig szabadságon volt, ismét Kuzsinszky látta el a gyakornoki teendőket.

31 Kuzsinszky feladata volt a Nemzeti Múzeumból való távozásáig az éremtár kezelése. Múzeumi tevékenysége mellett vezette az aquincumi ásatásokat. Az 1892. júliusi - szeptemberijelentésében írta: „július 1-től szeptember 15-ig, szabadságidőm alatt, az aquincumi ásatásokat vezettem."

32 A Nemzeti Múzeumba kerülése után hamarosan megkezdte tudományos munkásságát is, elsősorban az aquincumi ásatások, leletek feldolgozásával. Hampel József a régiségtár 1889. szeptemberétől 1890. augusztus végéig terjedő időszakáról adott jelentésében Kuzsinszky munkájaként megemlíti a Budapest Régiségei I. kötetébe írt „A legújabb aquincumi ásatások" c. tanulmányát, amellyel 1888ban doktori címet szerzett, továbbá az „Aquincum és romjai" c. füzetet és több kisebb cikket az Archeológiai Értesítőben.

33 Aquincumon kívül több leletmentést, helyszíni szemlét végzett, többek között Szentendrén, Ószőnyben, stb. A Nemzeti Múzeumból való távozása utáni esztendőben, 1902ben, a Múzeum költségén, még továbbra is végzett néhány kiszállást római emlékek megmentése céljából.

34 Hampel József sokat törődött a hozzá beosztott fiatal tisztviselők szakmai továbbképzésével is, amelyhez alapvetően fontosnak tartotta a belföldi és külföldi tanulmányutakat. Kuzsinszky már az első 29 MNM It. 289/1889. 30 MNM It. 3/1890. 31 MNM It. 263/1894. 22 MNM It. 342/1982. 2. kép. Kuzsinszky Bálint, a Fővárosi Múzeum megszervezője. 1925 körül. évben, 1887-ben körutat tett a Délvidéken, és tanulmányozott néhány nagyobb erdélyi múzeumi gyűjteményt. Hampel József az 1888. évi tanulmányutakkal kapcsolatos beadványában javasolta az igazgatónak, hogy Kuzsinszky folytassa a körútját, tanulmányozza a békésgyulai, debreceni, szabolcsi, kassai, máramarosszigeti, munkácsi, pozsonyi, komáromi, esztergomi gyűjteményeket, vegyen részt a Lőcsén és Liptó megyében folyó ásatásokon. Utazásaihoz 150-250 Ft összeget kért.

35 Az 1888. szeptembertől 1889. augusztus végéig terjedő időszakról szóló jelentésében Hampel Kuzsinszkyval kapcsolatban megjegyezte: „föladatává tétetett, hogy az ország nyugati részeiben létező vidéki múzeumokat, továbbá a bécsi, linczi és gráczi múzeumokat látogassa meg." A jelentéshez csatolva olvashatjuk Kuzsinszky beszámolóját: „Az idei tanulmányutam a főbb dunántúli és egyes ausztriai múzeumok megtekintésére terjedt ki. így megnéztem a komáromi, győri, soproni és szombathelyi 33 MNM It. 277/1890. 24 MNM It. 127/1890., 254/1899., 100/1902., 379/1902. 35 MNM It. 173/1888.