K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

I. A FŐVÁROSI MÚZEUM MEGSZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE KUZSINSZKY BÁLINT IGAZGATÓSÁGA ALATT, 1887-TŐL 1934-IG - A Múzeum megszervezése és működése Kuzsinszky Bálint igazgatóságának első szakaszában (1888-1912)

múzeumokat hazánkban, Ausztriában pedig a gráczi Johanneumot, a linczi Franzisco-Carolinumot és végül Bécsben az új múzeumok gyűjteményeit, a csász. érem és régiségosztály s az Iparművészeti Múzeumot. Bécsből kirándultam Carnuntumba az ásatások s a helyszínén levő régiséggyűjtemények megtekintésére."

36 1890-ben Olaszországba küldték ki. Előzőleg Hampel a Múzeum igazgatójához, Pulszky Ferenchez benyújtott javaslatában a következőket írta: „dr. Kuzsinszky eddigi tanulmányai után bír azon készültséggel, hogy a hely színén sikerrel tanulmányozza az Olaszországban fönnmaradt antik emlékeket és eddigi hivatalos és irodalmi érdemei méltóvá teszik, hogy a fontos útra szabadságidőt és segítséget kapjon. Szabadsága a dolog természete szerint a téli időre szólna, amikor Rómában az összes tudományos mozgalmak folyamatban vannak. Ez lévén első római útja, kívánatos, hogy hosszasabban tartózkodhassék az örök városban, ahol öt-hat hónap éppen elég lesz, hogy egyikmásik tekintetben tájékozódjék ... Az út befejezése után tanulmányairól beható jelentést tartoznék tenni, melyben ... a Rómában történt ásatások eredményeit kellene különösebb figyelemmel tárgyalni." Pulszky Ferenc felterjesztése alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezte 1890. október 1jétől a tanulmányútra a 6 havi szabadságot.

37 Hampel az 1892. szeptember l-jétől 1893. augusztus 31-ig terjedő időszakról adott jelentésében írta: „Az intézet támogatásával tanulmányutat tett dr. Kuzsinszky Bálint ... a Rajna vidékén és Dél-Németországban 3. kép. Az óbudai Krempl-malom, a római kori leletek első tároló és bemutató helye. tanulmányozott régiségeket."

38 1895. december 23. és 1896. január 9. között „dalmáciai, stb. tanulmányúton" volt.

39 1900-ban Hampel Görögországba akarta kiküldeni, de egyetemi előadásai miatt ezt nem tudta sem akkor, sem 1901-ben igénybe venni.

40 (A későbbi években egyetemi tanárként, a Fővárosi Múzeum igazgatójaként folytatta utazásait.) Kuzsinszky a múzeumi munkája mellett oktatói tevékenységet is folytatott. 1890-ben pedagógiai vizsgájával középiskolai tanári oklevelet szerzett, amely révén középiskolában tanította a latin nyelvet.

41 1892-től pedig az egyetemen is oktatott, mint magántanár. Az előadások megtartása céljából, a hivatalos munkaidőből, heti két órát kért számára Hampel a Múzeum igazgatójától, 1901 januárjában pedig heti három alkalommal egy-egy órát.

42 Mindezek mellett előadóként részt vett a Múzeumban „a munkások számára rendezett téli magyarázó" előadássorozatban, ahol az érem- és régiségtár gyüjteménycsoportjait ismertette.

43 Kuzsinszkyt 1901. november 10-én kinevezték az egyetem ókori történeti tanszékére,

44 s ezzel megvált a Nemzeti Múzeumtól. A Múzeum igazgatója, Szalay Imre ebből az alkalomból a következőket írta Kuzsinszkynak: „Midőn sajnálattal veszem tudomásul a Magyar Nemzeti Múzeumtól való megválását, mégis örömömnek kell kifejezést adnom a felett, hogy eme kiváló állás letöltésénél a választás a vezetésem alatt álló intézet egyik tagjára esett. Végül kedves kötelezettséget teljesítek, midőn Nagyságodnak, a Magyar Nemzeti Múzeum szolgálatában kiváló szakértelemmel közel 15 éven át kifejtett buzgalmáért és tevékenységéért a Magyar Nemzeti Múzeum teljes elismerésének és köszönetének adok kifejezést."

45 A Nemzeti Múzeumban eltöltött időszak kitűnő iskola volt, az ott szerzett tapasztalatokat későbbi pályafutásán kamatoztatta: a Fővárosi Múzeum gyűjteményeinek kialakításában, a hivatali és szakmai munka megszervezésében. Hampel hatása, példája mutatkozott meg vezetési módszereiben, a fiatal szakemberek nevelésében, képzésében. Kuzsinszky Bálint - amint azt fentebb láttuk pályája kezdetétől, mint a Nemzeti Múzeum gyakornoka, részt vett az aquincumi ásatásokon, amelyeket hamarosan ő irányított. Határozott elképzeléseit, terveitjói mutatják egy későbbi jelentésében olvasható sorai: „első perctől fogva arra törekedtem, hogy a 36 MNM It. 289/1889. 37 MNM It. 106/1890.. 290/1890. 3S MNM It. 413/1893. 39 MNM lt. 604/1895. 1899-ben szintén járt tanulmányúton, de nem tudjuk hol: MNM lt. 296/1900. 40 MNM It. 137/1901. 41 LÁNG, 1923-26. 8. 4: MNM It. 529/1893., 80/1901. 43 MNM It. 550/1898., 202/1901. 44 Kuzsinszky Bálint hagyatéka. BTM A. ltsz.: H.259-79. 45 Kuzsinszky Bálint hagyatéka. BTM A. ltsz.: H.256-79.