K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)
V. A POLITIKAI VÁLTOZÁS IDEJÉN, A RENDSZERVÁLTÁS ELSŐ ÉVTIZEDÉBEN, 1988-TÓL AZ EZREDFORDULÓIG
Ekkor még egy konferenciát szervezett a BTM a Régészeti és Művészettörténeti Társulattal és a Visegrádi Mátyás Király Múzeummal közösen, „A királyi rezidenciák kutatásának új eredménye" címmel. A régészeti munka területén jelentős változást hozott a 15/1992./VII.10./KTM. rendelet megjelenése, amely az építkezésekkel kapcsolatosan régészeti szakhatósági jogkörrel ruházta fel a főváros területén a BTM-ot. (Az 1997-ben született, a kulturális javakról szóló törvény ezt megerősítette és a feltárás pénzügyi forrásáról is rendelkezett. 27 ) Ez azt jelentette, hogy ismert, régészetileg védett lelőhelyen a Múzeum hozzájárulása nélkül földmunkát nem végezhetnek. A törvény végrehajtása és a beruházások számának növekedése következtében megsokszorozódtak a területfelhasználási ügyek. Összehasonlításként néhány adat: az ügyintézést összefogó Régészeti Adattár 1990-ben 36, 1992-ben 142, 1994-ben 232, 1998-ban 522, 2000-ben már 862 esetben látott el szakhatósági feladatot. Ez a munka felgyorsította az Adattár adatbázisának korszerű számítógépes feldolgozását. (Az építkezések számának növekedése és a fejlesztési célkitűzések miatt 1990-ben az Adattár közreműködésével bekerültek a Fővárosi Önkormányzat számítógépes nyilvántartásába a régészeti lelőhelyek adatai, 1991ben pedig az Adattár megküldte a régészetileg védett területek jegyzékét a kerületi önkormányzatoknak és más, földmunkákat végző szerveknek, vállalatoknak.) 28 Az új feladatok és az intézmény felépítése korszerűsítésének folytatása miatt a főigazgató az év leteltével szükségesnek látta a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását. Az egyik - az előző vezetés alatt is felmerült - változás a Restaurátor Osztály létrehozása, amely azt jelenti, hogy a Vármúzeumban levő műhely eddigi feladatai (az osés népvándorlás-, a középkori leletek, valamint az Ókortörténeti, az Újkori Osztályok és a Fővárosi Képtár jelentősebb tárgyainak restaurálása) mellett ellátja az egyes részlegek konzerváló műhelyeinek szakmai felügyeletét is. A Műszaki, Üzemeltetési és Kiállításrendcző Osztályokat a főigazgató egy szervezeti egységbe vonta össze. Megszüntette a tudományos titkári funkciót és a főigazgatóhelyettesek számát kettőről egyre csökkentette. Az intézmény szakmai munkájának segítését szolgálta a külső, neves kutatókból álló Tudományos Tanács (7 fő) és a főigazgató és helyettese vezetésével belső kutatókból álló Tudományos Kollégium (9 fő). Az intézmény feladataihoz tartozik továbbra is a várostörténeti kutatás szakmai, módszertani segítése országosan, a budapesti kerületi helytörténeti gyűjtemények szakfelügyelete és a Fővárosi Önkormányzat nemzetközi kapcsolataiból adódó kiállítási feladatok ellátása is. 29 Az új Szervezeti és Működési Szabályzatot a Fővárosi Önkormányzat Kulturális 79. kép. A gyengén látók és vakok számára rendezett kiállítás sorozat első, ,, Tapintható tárlatok. I. Szobraink városszerte" c. része. 1992. 11 Az ásatások költségeinek fedezéséről, a törvényi háttérről a Its/.: M. 675-92.. M. 706-93.; A Budapesti Történeti Múzeum rendszerváltás előtt és után, írt rövid összefoglalót KŐVÁGÓNK. 1996. 399-405.; BTM KI. 1-3/1105/1992. jún. 4. S/iNTiRMAi ZSIDI, 1998. 24 BTM A ltsz.: M. 749-94.; BTM KI. 1-1/2119/1992. dec. 8. 2S A BTM 1992. évi munkaterve és beszámolójelentése. BTM A