K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

V. A POLITIKAI VÁLTOZÁS IDEJÉN, A RENDSZERVÁLTÁS ELSŐ ÉVTIZEDÉBEN, 1988-TÓL AZ EZREDFORDULÓIG

80. kép. Az 1974-ben előkerült gótikus szobrok új, állandó kiállítása a Vármúzeumban. 1992. J Bizottsága az 1993. január 19-i ülésén hagyta jóvá. Ennek alapján készítették el az egyes részlegek a saját ügyrendi szabályzatukat, majd a munkaköri leírásokat. Az 1993. év fö vezetői célja az elmúlt időszakban elért eredmények megszilárdítása és folytatása, továbbá „a BTM arculatának, igazi várostörténeti múzeummá válásához szükséges szakmai, szervezeti, gazdasági feltételek megteremtése." Cél, hogy a Múzeum „a főváros mintegy kétezer éves történetének méltó bemutatóhelye legyen, s hogy szerkezete, működése a modernizálódás, a racionalitás irányába tegye meg a szükséges lépéseket." A beszámoló jelentésben a főigazgató megállapította, hogy e folyamatot lassították az „igen nehéz gazdasági körülmények", továbbá „a tudományos kutatás területén nem sikerült elérni, hogy a fővárosi polgárosodás történetének és az újkori várostörténetnek a kutatása előtérbe kerüljön". A Múzeum jelentős teljesítménye volt az új várostörténeti kiállítás középkori részének megrendezése a Vármúzeumban, „Budapest a középkorban" címmel, amelyet azonban október l-jén Székely Gábor föpolgármesterhelyettes még félkész állapotban nyitott meg. Ezt megelőzően, júniusban nyílt meg „A közép-európai barokk éve" alkalmából az „Utak és találkozások. Barokk művészet KözépEurópában" c. tárlat, amelyet Andrásfalvy Bertalan ny. miniszter adott át a közönségnek. A kiállítások, főleg az időszakiak jelentős külső támogatással valósultak meg. A tudományos kutatásokhoz is egyre több támogatást sikerült igénybe venni (OTKA, Fővárosi Tudományos Alap, Budapest Bank, stb. által nyújtott lehetőségek). A közművelődési tevékenységben jelentős előrelépés volt, hogy ez évtől a Kiscelli Múzeumban is főfoglalkozású művelődési szakember látta el a szervezési feladatokat.

30 Az intézmény alapvető gondja, a gyűjteményi raktárhelyzet ügye továbbra is napirenden volt. Az év kezdetén a főigazgató levélben kérte a Fővárosi Önkormányzat Ingatlanegyeztetési Bizottsága elnökének támogatását e probléma megoldásához. Tájékoztatta arról, hogy a műtárgyakat a főváros hét kerületében, több mint húsz helyen, drága bérleti díjért tárolják. Felvetette volt szovjet laktanya vagy más, kb. 4000 m

2 alapterületű közüzemi épület juttatását a Múzeum számára, amely alkalmas lenne raktárak, restaurátormühelyek és munkahelyek elhelyezésére. Ez ügyben márciusban levelet írt Katona Tamás miniszterelnökségi államtitkárnak, előzetes személyes megbeszélésre hivatkozva. Hangsúlyozta, hogy megfelelne az egyik szovjet laktanya, de most már 5000 m

2 alapterület lenne szükséges.

31 Az intézmény Irattárában nincs nyoma annak, hogy a levelekre válasz érkezett volna. Közben készült a Vármúzeum barokk udvarának lefedési terve. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal által jóváhagyott A BTM 1993. évi munkaterve és beszámolójelentése. BTM A ltsz.: M. 707-93., M. 918-99.; A Budapesti Történeti Múzeum 1996. 406-411. 1 BTM Kl. 111-26/412/1993..jan. 14.