K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)
IV. A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM MŰKÖDÉSE 1957-TŐL 1987-IG - Egy évtized az intézményi és a pártvezetés összefonódásában (1972-1982)
57. kép. Az „ így élnek a budapestiek a XVIII. századiéul napjainkig. III. Szabadidőben " c. életmódtörténeti kiállítás-trilógia utolsó része. 1977. nem tudja pótolni, ill. a problémákat megoldani. A jelentés szorgalmazta a régészeti anyagok restaurálását és tudományos feldolgozásának meggyorsítását, az új- és legújabbkori gyűjteményi anyagok közzétételét, megjegyezve, hogy a Képzőművészeti Osztályon „a vizsgált időszakban a munkatársak egyike sem publikált semmit." Szükségesnek vélte, hogy a BTM az újkor, elsősorban a várostörténet területén szorosabban kapcsolódjon az országos kutatáshoz, sőt egyes témáknak, mint pl. a városi életmód kutatásának „gazdájává váljék". A jelentés megállapította, hogy a vizsgált időszakban az intézmény közművelődési tevékenysége „jelentősen fejlődött", kialakult az „egységes tudományosközművelődési szemlélet". Központi helyet foglal el a látogatók „marxista-leninista történelemszemléletének alakítása, a szocialista várostörténetkutatás eredményeinek ismertetése". A restaurálás terén megoldandó feladat a festmény- és a fémrestaurálás. A múzeumi terület egészére jellemzőnek találta a jelentés a nyilvántartási technikai, általában a szakmai segéderők (középkáderek) hiányát. Megvalósítandónak tartotta központi irányítás alatt az egységes könyvtárat a szerzeményezési bizottsággal. A vizsgáló bizottság véleményezte az intézmény vezetését is. Megállapította, hogy a főigazgató a három fő célkitűzést - a jó munkahelyi légkör megteremtése, a megnövekedett feladatoknak megfelelő szervezet kialakítása és a tudományos-közművelődési szemlélet erősítése - eredményesen igyekezett megvalósítani. A vezetésben érvényesül a demokratizmus. A múzeumirányítás és a pártvezetés között „szoros elvi és gyakorlati együttműködés van". A főigazgató leterheltsége miatt, továbbá mert helyettese osztályt is irányít, a bizottság indokoltnak látta főigazgatóhelyettesi álláshely létesítését. A felügyeleti vizsgálat alapján Fővárosi Tanács a Múzeum vezető testületét alkalmasnak tartotta az intézmény előtt álló feladatok „színvonalas ellátására". Ugyanakkor szorgalmazta a tudományos fokozatok elérését és felsőfokú politikai képzettség megszerzését. A Művelődésügyi Főosztály utasította a Múzeum vezetését, hogy a vizsgálat megállapításainak figyelembevételével készitsen intézkedési tervet a feladatok megoldására. Ebben kiemelten foglalkozzon a következő témakörökkel: a BTM súlyának megfelelően vegyen részt az országos kutatási témák kidolgozásában, éves és középtávú tervét koordinálja az országos múzeumokkal; dolgozzon ki együttműködési tervet a Várban lévő tudományos és egyéb intézmények tudományos, kiállítási, közművelődési kapcsolatainak fejlesztésére; a Fővárosi Müemlékfelügyclőséggel dolgozza ki a főváros szabadtéri romterületeinek üzemeltetéséhez szükséges feltételeket, készítsen tervet a kezelésbe vétel ütemezésére; vezetősége határozza meg a műtárgyrevízió elvégzésének időpontját és ütemezését; készítsen távlati tervet a közművelődési tevékenység fejlesztésére, a propaganda bővítésére; dolgozza ki az újonnan létesült Adattár működésének tervezetét; az országos szakmúzeumokkal egyeztetve kezdje meg a Várostörténeti Osztály gyűjteményeinek profiltisztítását; készítse el a Képzőművészeti Osztály gyűjtőkörének pontos meghatározását; készítsen ütemtervet a
