K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)
IV. A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM MŰKÖDÉSE 1957-TŐL 1987-IG - Egy évtized az intézményi és a pártvezetés összefonódásában (1972-1982)
segédgyűjtemények (könyvtár stb.) anyagának feltárására és feldolgozására. 179 A feladatok végrehajtásának ellenőrzésére 1980-ban, az ún. visszatérő vizsgálat alkalmával került sor. 1977. szeptember folyamán az MSZMP 1. kerületi Pártbizottsága is vizsgálatot tartott a Múzeumban: az intézmény közművelődési munkáját és pártszervezetének tevékenységét vizsgálta. Elismerte a Múzeum és a pártszervezet munkájának eredményeit. 180 A felügyeleti vizsgálat idején folytak az április 26. és 30. között tartott nemzetközi korabronzkori konferencia előkészítő munkái. A konferenciát amely az év kiemelkedő tudományos eseménye volt - a BTM az MTA Régészeti Intézetével és a Szombathelyi Savaria Múzeummal együtt rendezte meg, 13 ország neves kutatóinak részvételével. Az előadásokban és a vitában nagy hangsúlyt kaptak a fővárosban és környékén folyt kutatások. A konferenciára tanulmányi kiállítást rendeztek. 181 A Múzeum ezévi fontos eseménye volt még az új Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítése. Az utolsó szabályzat 1969-ban készült, s az azóta bekövetkezett változások miatt időszerű lett az új megalkotása. Az új szabályzat a tudományos osztályokat a 4/1977. (VII.27.)KM.-MÜM. sz. rendelet alapján „Főosztály"-ként sorolta fel, 182 de telephelyei és kiállítóhelyei tekintetében a régi szervezeti felépítést rögzítette. A Várostörténeti Főosztályt három gyűjteményi csoportra tagolta: várostörténeti, életmódtörténeti és ipartörténeti csoportra. A Szabályzatban új részleg szerepel: a központi adattárból 1976 decemberében megalakult Régészeti Adattár. 183 1977-ben szervezték meg a házi nyomdát, a Múzeum tudományos, népszerűsítő, közművelődési kiadványainak gyorsabb és olcsóbb előállítása céljából. 184 A Múzeum által elkészített Szervezeti és Működési Szabályzatot a Fővárosi Tanács utasítására ki kellett bővíteni a már évek óta végzett feladattal: a Tanács nemzetközi kulturális kapcsolataiból adódó bel- és külföldi kiállítások rendezésével, technikai kivitelezésével, gondozásával, őrzésével és a szükséges propaganda biztosításával. 185 Végül a Szabályzat melléklete tartalmazza azokat az agglomerációhoz tartozó településeket, amelyekre a BTM gyűjtő tevékenysége kiterjed. A fenti események alatt megkezdődött az új, hosszú évekre szóló, állandó történeti kiállítás előkészítése. Ez a munka a következő időszak egyik legfontosabb feladata volt. A kiállítás „Budapest két évezrede" címmel nyílt meg 1979. december 10-én, és a főváros történetét mutatta be a római kortól 1945. május 9-ig. Király Andrásné, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára nyitotta meg. A kiállítás lehetőséget adott új közművelődési rendezvény bevezetésére: a József Attila Szabadegyetem a kiállításhoz kapcsolódva itt rendezte meg az „Évezredek a Duna két partján" c. előadássorozatát. 186 Politikai feladatot teljesített a Múzeum az 1919-es Tanácsköztársaság 60. évfordulójára „A magyarországi Tanácsköztársaság fővárosa" címmel rendezett tárlattal. A kiállításhoz kapcsolódó közművelődési programok közül kiemelkedik a Fővárosi Művelődési Házzal közösen rendezett vetélkedő a Tanácsköztársaságról, a szocialista brigádok részérc. Ezen 6 vállalat 22 brigádja vett részt. 187 Az 1979. év fontos eseménye volt, hogy új kiállítóhellyel bővült a BTM szervezete: a Múzeumhoz került mint új intézmény all. ker. Csalán utca 29. sz. alatti Bartók Béla Emlékház. 188 Maga az épület Bartók Béla utolsó lakhelye volt, amelyet a főváros megvásárolt és a BTM kezelésébe adta. 179 MEZEI GYULA: Jelentés a Budapesti Történeti Múzeum általános felügyeleti vizsgálatáról. 1977. jún. 27. KÖI A. 180 BTM A ltsz.: M. 524-89. m BTM KI. 300/3/1977., 543/1977., 866/1976. júl. 19., 1721/1977. dec. 9.; BTM A ltsz.: M. 156-79. 524-89. 1X2 Az idézett rendelet 4. sz. melléklete a BTM-t az „A" kategóriájú intézmények közé sorolta. A 2. sz. melléklete szerint ezen intézmények osztályvezetőit és helyetteseit főosztályvezetői ill. főosztályvezetőhelyettesi bértétel alapján kellett besorolni. 183 A Régészeti Adattár megalakulásáról I.: K. VLGH. 1991. IS4 824/1977. sz. főigazgatói utasítás a házi nyomda létesítésére. 185 BTM KI. 1419/1977. szept. 16.; BTM A ltsz.: M. 205-81. 186 BTM A ltsz.: M. 184-79. 187 BTM A ltsz.: M. 526-89. Megfigyelhető, hogy a kiállításokhoz kapcsolódó széleskörű közművelődési programra 1976-tól törekedtek. I! « BTM A ltsz.: M. 207-81. 58. kép. A ,, Képek, szobrok a 30 év magyar művészetéből " c. tárlat a Vármúzeumban. 1977.
