K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

I. A FŐVÁROSI MÚZEUM MEGSZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE KUZSINSZKY BÁLINT IGAZGATÓSÁGA ALATT, 1887-TŐL 1934-IG - A Fővárosi Múzeum megalapításának előzményei

I. A FŐVÁROSI MÚZEUM MEGSZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE KUZSINSZKY BÁLINT IGAZGATÓSÁGA ALATT, 1887-TŐL 1934-IG A FŐVÁROSI MÚZEUM MEGALAPÍTÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI A városi múzeumok hazánkban a múlt század második felében alakultak meg. Létesítésüket elsősorban Rómer Flóris, a magyar régészet és múzeumügy úttörője szorgalmazta, aki már 1869ben javaslatot tett a Magyar Történelmi Társulatban a városi múzeumok létrehozására. Tervezetében felsorolta e múzeumok tárgy gyűjtő tevékenységének szempontjait (városképek, tervek, iratok, a város hatóságának pecsétéi, címerei, céhemlékek, pénzek, érinek, bútorok, viselet, szokások és események emlékei, a városhoz kapcsolódó könyvek, stb. gyűjtése). Szorgalmazta Buda és Pest régiségeinek összegyűjtését: „vajon nem menthetnők-e mi is az utóvilág, a tudomány számára Buda-Pestnek, valamint hazánk egyéb városainak ... régiségeit is; nevezetességeket, melyek jelenleg mint egyes lapok, a polgároknál a szekrényben ismeretlenül hevernek, vagy mint ősi hagyományok a polcokra és padlásokra kerülvén minden haszon nélkül, talán már az enyészet vészesének kitéve lappanganak, s tán maholnap értelmetlennek vagy szemesb külföldi kutatók kezeibe kerülvén, reánk nézve mindenkorra elvesznek". Sürgette továbbá a városi hatóságok múzeumpártoló magatartását, a múzeum számára megfelelő helyiség biztosítását. A társulat bizottmánya Rómer javaslatát a társulatnak „kellő pártolásra" ajánlotta, s kérte, hasson oda, hogy „a főváros közgyűlései is ezen eszmét magukévá tevén, az összes polgárság közt ezen terv felkarolását ajánlják, a begyűlendő tárgyak számára alkalmas helyiséget kijelöljenek, és gondoskodjanak, hogy azok kellően számoztatván jegyzőkönyvbe iktattassanak."

1 Az elképzelés szerint Rómer javaslatát a társulatnak sokszorosítania és szétküldenie kellett volna a városok hatóságainak, azonban pénz hiányában erre nem került sor, csak 1871-ben, amikor Rómer újra felvetette elgondolását. A Rómer általjavasolt városi 1 RÓMER, 1871.; RÓMER, 1869. 2 SCHÖPFLIN, 1906. 3 A főváros területén folyó régészeti kutatások történetét a Fővárosi Múzeum megalakulásáig, s általában a városi múzeumok kialakulásának társadalmi, történeti hátterét Lenkei Andorné foglalta össze. LENKEI, 1957. Munkánkban ezért a fenti kérdésekkel részletesen nem foglalkozunk. A régészeti kutatásokat és az Aquincumi Múzeum létrejöttének történetét múzeumtípus később a Fővárosi Múzeum létesítésénél, gyűjtési tevékenységének kialakításánál is irányadó volt.

2 A Fővárosi Múzeum létrehozását tették szükségessé az 1870-es években lendületet vett - a kormány és a főváros pénzügyi támogatásával végzett óbudai régészeti kutatások, az aquincumi feltárások eredményei. Szükségessé vált a nagy mennyiségű leletanyag gyűjteményszerű elhelyezése, tárolása.

3 1870. május 6-án megalakult „A régészetkedvelők köre", amelynek tagjai a fővárosban élő régészek ifjabb nemzedékéből kerültek ki. A nyolc tag között találjuk Hampel Józsefet is. A kör célja a hazai régészet előrelendítése, kapcsolat kiépítése a vidéken élő régészekkel.

4 Ugyancsak 1870-ben adták ki az alábbi rendeletet a fővárosban folyó építkezések során előkerülő régiségek védelmére: „Ha valamely épület lebontása, vagy új épület alapzatának ásása közben régiségek, pl. kőkoporsó, emlékszem faragványok, edények, fémek, kövületek, felírások, stb. találtatnak, ezt a találó a Fővárosi Tanácsnak azonnal bejelenteni és ennek intézkedését a talált tárgy érintetlenül hagyásával bevárni tartozik. A Fővárosi Tanács a Nemzeti Múzeum igazgatóságát a jelentésről haladék nélkül értesíti."

5 Pest, Buda és Óbuda 1873-ban történt egyesítése után a város hatalmas fejlődésével párhuzamosan a polgári öntudat is erősödött, s támogatta a várostörténeti emlékek összegyűjtését.

6 Az 1876-ban Budapesten rendezett nemzetközi őstörténeti és embertani kongresszus résztvevőinek egy csoportját Rómer Flóris kivezette Óbudára és megmutatta a Hajógyár-szigeti római emlékeket és a katonai amfiteátrumot.

7 Az ásatások a hazai régészeti kutatások eredményeit elismerő kongresszus után vettek igazán lendületet. A csigadombi amfiteátrum és a papföldi polgárváros területén kezdődő feltárások megindítása, szervezése G. Havas Sándor érdeme, aki a Régészeti Szakbizottmány elnöke volt. A Fővárosi Tanács évenként először 2000, majd 3000 Ft-ot fordított a Nemzeti Múzeum által végzett ásatásokra, amelynek irányításával a Régészeti később Szilágyi János, Póczy Klára és Csontos Katalin is összegezte. SZILÁGYI, 1964.; PÓCZY, 1998.; CSONTOS, 1998. 4 F.P., 1870. 5 Zs.G., 1887 6 Ezt a jelenséget Horváth Henrik is megállapította. HORVÁTH, 1940. 9. 7 BOROSTYÁNI, 1876.