K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)
I. A FŐVÁROSI MÚZEUM MEGSZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE KUZSINSZKY BÁLINT IGAZGATÓSÁGA ALATT, 1887-TŐL 1934-IG - A Fővárosi Múzeum megalapításának előzményei
é ^1 •^nAÀj.iJL oc ^Mpaiv^-s^w-iU^eJ I ^ «X kiiç-*h. , $ *> -/|-»JM <*-»! ^^-Ä^ASL^XX.^»^-»*-»^. ^» 1 ^ tiJLjO_^(l-»4-4) *J *><-u IUU(tXX4 *4faAJtiA.ZM>X»t<. - ' -íAo^-tA^ÖC^ TX»Xtyu -iiixAj Szakbizottmányt bízta meg. 8 A Főváros Tanácsának a feltárások iránt tanúsított figyelmét jelzi 1882. március 2-i határozata, melyben elrendeli, hogy a Régészeti Szakbizottmány ne csak a római kori régiségek feltárásával foglalkozzon, hanem más emlékekkel is, pl. Árpád sírjának, Fehéregyházának kutatásával. 9 Már 1880-ban felmerült az a gondolat, hogy a még teljesen fel nem tárt amfiteátrumban előkerült, s a Nemzeti Múzeumba szállítandó leleteket bemutassák a széles közönségnek. A Nemzeti Múzeum igazgatója, Pulszky Ferenc meg is ígérte, hogy néhány napra kiállítást rendez belőlük, mielőtt a régiségtár gyűjteményébe elhelyeznék a tárgyakat. Másodszor 1882. február 2-án vetette fel a Régészeti Szakbizottmány a kiállításrendezés tervét, s felkérte a Tanácsot, hogy biztosítson e célra helyiséget valamilyen fővárosi épületben. A Tanács a III. kerületi elöljáróság egyik helyiségére gondolt, s a rendezéssel G. Havas Sándort bízta meg. A kiállításból azonban semmi sem lett, mert a Nemzeti Múzeum kiküldöttje, Czobor Béla azt közölte az elöljárósággal, hogy a régiségeket a Nemzeti Múzeumba akarják szállítani és ott kiállítani. 10 Ezek után 1883 elején a Tanács a 3124. sz. határozatában ismét megbízta G. Havas Sándort az előkerült régészeti tárgyak kiállításával, azonban helyiség hiányában ez most sem valósult meg. A Tanács határozatot hozott a III. kerületben előkerülő emlékek védelmére, amely szerint az ott kiadott bontási építési engedélyekről a Fővárosi Régészeti Szakbizottmányt is tájékozatni kell, a leletek elkallódásának megakadályozása érdekében. 11 Az 1885. évi 32444.sz. tanácsi határozat megerősíti az 1883. évit, azzal a módosítással, hogy a bejelentéseket G. Havas Sándorhoz, a bizottmány elnökéhez kell továbbítani. 12 Az aquincumi leletek első kiállítása végül az 1885-ös országos kiállítás fővárosi pavilonjában valósult meg, a főváros kiállítási bizottságának javaslatára. Gerlóczy Károly alpolgármester, a Nemzeti Múzeum részéről az ásatásokat vezető Torma Károlyt kérte fel a négy fali tárló berendezésére. 13 Régészeti tárgyakon kívül a pavilonban kiállításra kerültek még „a főváros nevezetesebb épületeinek mintái ... tervei, tanügye, térképek, rajzok, stb." 14 Az országos kiállításnak is köszönhetően felmerült a régészeti leletek mellett a későbbi korok várostörténeti emlékeinek összegyűjtése is. B Budapest főváros pavilonjának külön katalógusa. Országos Kiállítás Budapesten, 1885. Szerk.: SZABÓ KÁROLY. 131. 9 HAVAS, 1888. 10 KUZSINSZKY BÁLINT jelentése az aquincumi múzeum és a régészeti ügyek 1896. évi állapotáról, 1897. márc. 9. BFL. IV. 1407.b., VIII. 836/1880. /. kép, Gerlóczy Károly alpolgármester előterjesztése egy fővárosi múzeum létesítésére. Részlet. 1886. ápr.7. Gerlóczy Károly alpolgármester az 1885. november 11-én kelt előterjesztésében - „azon alkalomból, hogy a Ferenc József lovassági laktanya alapkőletételi ünnepélyén O császári és Apostoli kir. Felsége által használt néhány értékes emléktárgy a főváros tulajdonába került" - felhívta a Tanács figyelmét „egy Fővárosi Múzeum létesítésének kívánatos voltára". Az 1885. november 13-án kelt, 40785. sz. tanácsi határozat már kimondta „egy Fővárosi Múzeum létesítésének sürgős szükségességét", és megbízta Gerlóczy Károlyt, „egy ilyen múzeum létesítésére vonatkozó" javaslat elkészítésével. Gerlóczy a Múzeum felállítására 1886. április 7-én tett előterjesztést. Ebben a következőképpen határozta meg a Múzeum feladatát és a legfontosabb teendőket: „a létesítendő Fővárosi Múzeum célja volna, hogy abban összegyűjtessenek és szakszerűleg rendezve úgy az azt tanulmányozni ". GÖMÖRI HAVAS, 1889. |: . BFL. IV. 1407.b., VIII.836/1880. L. 10. sz. jegyzet. 14 Kiállítási Kalauz. Szerk.: BALOGH VILMOS - GELLÉRI MÓR TOLDY LÁSZLÓ. Budapest 1885. 210.
