K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)
IV. A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM MŰKÖDÉSE 1957-TŐL 1987-IG - Egy évtized az intézményi és a pártvezetés összefonódásában (1972-1982)
térium Múzeumi Főosztálya megoldandó kérdésként jelezte. 160 A tudományos tevékenység és a közművelődési munka közötti helyes arányok, ugyanakkor együttműködésük kialakítását fontos feladatként látták a BTM-ben is. 161 1980 körül az egyensúly megteremtését a Művelődésügyi Minisztérium részéről már „a hazai múzeumügy létkérdésének" tekintették. 162 A BTM múzeumpedagógiai tevékenységét a Fővárosi Tanács is elismerte. Venczel István főosztályvezetőhelyettes a közoktatás és a közművelődés kapcsolatáról tartott főosztályi beszámolójában elmondta, hogy a fővárosban a múzeumi történelemórák rendszeressé válásában a BTM tette a legtöbbet. 163 „A tapasztalatok szerint a múzeumi tanórák igen népszerűek az iskolákban", ezt bizonyítja, hogy 1975-ben 62000 diák vett részt a BTM-ben ilyen foglalkozáson. 164 A Múzeum tudományos és közművelődési munkájának kiemelkedő eseménye volt március végén a gótikus szobrok bemutatása a középkori királyi várpalota területén fennálló tárlat keretében. A kiállítás sok tudományos, művészeti vitát kívánt, ezért megrendezésére előkészítő, tervező, irányító bizottságot hoztak létre, amelynek tagjai voltak: Gerevich László (MTA Régészeti Intézetének igazgatója), Horler Miklós (Országos Műemléki Felügyelőség osztályvezetője), Németh István belsőépítész, Piros Tibor grafikus. Szakái Ernő szobrászművész, főiskolai tanár, Madarasy Valter szobrászművész, Paizs László képzőművész, Bertalan Vilmos művészettörténész (BTM), Kőszegi Frigyes (BTM föigazgatóhelyettese), Horváth Miklós (BTM főigazgatója). 165 A szobrokat a középkori palota gótikus termében és a kápolnában állították ki. A szakmai körök és a közönség is örömmel üdvözölték a gyors bemutatást. Dercsényi Dezső mindössze a helyiségeket kifogásolta, amelyek nem alkalmasak erre a célra. Kényszermegoldás volt. 166 Ugyancsak jelentős esemény volt ezt megelőzően az életmód-történeti kiállítás második részének január 30-i megnyitása, "'" Kulturális Minisztérium Múzeumi Főosztálya: Beszámoló jelentés a múzeumok középtávú tudományos terve (19721975) végrehajtásáról. 1976. BTM A ltsz.: M. 519-89. A múzeumok tudományos és közművelődési szerepe helyes arányának kialakítására Korek József már 1970-ben felhívta a figyelmet. Véleménye szerint erősíteni kell a tudományos jelleget, mert a tudományos munka és a jó gyűjtemények képezik a népművelési munka alapját. KOREK, 1970. 31-33. 161 BTM A ltsz.: M. 524-89. Az 1977-es felügyeleti vizsgálatot végző bizottság megállapította, hogy a BTM tevékenységében „érvényre jut a múzeumi munka különböző részei között helyes arány kialakítását szolgáló törekvés". Feljegyzés a Budapesti Történeti Múzeum általános felügyeleti vizsgálatáról. 1977. jún. 27. KŐI A.; LADÁNYI. 1979. 312. I6: IKVAI, 1981. 27. 163 Magyar Hírlap 1976. jan. 22., Népszabadság 1976. jan. 22. „így élnek a budapestiek a 18. századtól napjainkig. II. Otthon" címmel. A tárlatot Trautman Rezső, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke nyitotta meg. Szintén fontos eseménynek tartották az aquincumi légiós tábor legújabb ásatási eredményeiről szeptember folyamán rendezett kiállítást, amely első bemutatása volt az óbudai feltárásoknak. A tárlat a XI. Nemzetközi Limes Kongresszus résztvevőinek a látogatása alkalmára készült. 167 A közművelődési törvény végrehajtása a Múzeum 1977. évi tevékenységében nagy teret kapott. Egyrészt továbbfejlesztették az általános és középiskolák történelemoktatásával kapcsolatos múzeumpedagógiai tevékenységet. 168 Másik fő hangsúly a munkásmüvelődés hatékonyabb segítésén volt. Ebben kiemelt szerepet szántak a szocialista brigádokkal való kapcsolat bővítésének. A szocialista brigádok kulturális vállalásai között egyre 54. kép. A gótikus szobrok első bemutatása ,,A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szobrai" c. kiállítás keretében. 1976. 164 Népmüvelés 4/1976. ápr. 3-5. '« BTM A ltsz.: M. 522-89. '« DERCSÉNYI, 1976. lh7 Az események dokumentumai: BTM A ltsz.: M. 155-79. A Múzeum belső eseményeként említjük még meg az első ifjúsági parlamentet, amelyre október végén került sor. Megrendezését Horváth Miklós politikailag igen fontosnak tartotta, a beszámolót is ő mondta el. BTM Kl. 1155/1976. szept. 28. Az ifjúsági parlamentet az előírásoknak megfelelően a következő években is megrendezték. Fő napirendi pontjai voltak: az előző parlament határozatai megvalósításának vizsgálata, valamint új határozatok hozatala. 168 A BTM és az iskolák kapcsolatát erősítette, hogy a Múzeum elvállalta a Vörösmarty Mihály és a Szerb Antal gimnáziumok tanulóinak múzeumi gyüjteménykezelői képzését.
