K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

IV. A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM MŰKÖDÉSE 1957-TŐL 1987-IG - A múzeum tevékenysége a 60-as években (1961-1972)

mai-tudományos irányításában a művelődésügyi miniszter szakmai tanácsadó testülete, az 1966-ban alakult Országos Múzeumi Tanács működik közre, amely figyelemmel kíséri a tudományos kutatás helyzetét, a tárgygyűjtést, a restaurálást, a népművelési munka színvonalát.

93 A Központi Múzeumi Igazgatóság tevékenysége az intézmény munkáját a kiállítások módszereinek kidolgozása, a népszerűsítő propaganda, új restaurálási eljárások bevezetése, technológiai vizsgálatok elvégzése, másolatok készítése vonatkozásában érinti. Június 17-i ülésén a Fővárosi Tanács Népművelési Főosztálya napirendjére tűzte a BTM beszámoltatását az 1967. évi, a Múzeum munkáját tárgyaló VB ülés óta eltelt időszakban végzett tevékenységéről. A beszámoltatás kiterjedt a tudományos munkára, különös tekintettel az 1967-es VB határozatokra (legújabbkori gyűjtés, „Budapest Története" monográfia 1970. évi megjelentetése), az ismeretterjesztő munkára, a szervezeti felépítésre és fejlesztésére, továbbá az egyre szaporodó kerületi helytörténeti gyűjtemények felügyeletére. A beszámolót a főigazgató tartotta. Az eredmények összefoglalása mellett jelezte a „Budapest Története" monográfia 1970. évi megjelentetésének nehézségeit, irrealitását, az Ős- és Ókortörténeti Osztály zsúfoltságát, a Március 15-e téri földalatti múzeum több éve zárva tartását, a Kiscelli Múzeum rekonstrukciójának szükségességét, a középkori kőtár kérdését. A múzeumi szervezet létszámát az utóbbi években történt gyarapodás miatt megfelelőnek tartotta. A helytörténeti gyűjteményekkel kapcsolatban javasolta, hogy a kerületi tanácsok felügyelete és költségvetése alá tartozzanak, a szakirányításukat a BTM végezze. A következő évek legfőbb feladatának a „Budapest Története" monográfia és forráskiadványok mellett a főváros 100. évfordulójáról való méltó megemlékezést tartotta. Az ülésről készült emlékeztető szerint megvitatták a Múzeum kapcsolatainak kérdését (felettes szervvel, Művelődésügyi Minisztériummal, társintézményekkel, kerületi tanácsokkal), a jelenkor emlékeinek gyűjtését, a kerületi helytörténeti gyűjtemények helyzetét, a „Budapest Története" kötetekkel kapcsolatos tennivalókat. A Népművelési Főosztály feladatként jelölte meg a 100 éves évfordulóra való felkészülést, a „Budapest Története" kérdéseinek megoldását, a helytörténeti gyűjtemények helyzete rendezésének kidolgozását, a Az Országos Múzeumi Tanács felállításával megszűnt az 1965-ben hasonló feladattal megalakított Igazgatói Tanács. Az Országos Múzeumi Tanácsnak 16 tagja volt: az országos és szakmúzeumok, valamint a megyei múzeumok vezetői, az ELTE és az MSZMP KB képviselői. LAKATOS, 1968. Az Országos Múzeumi Tanács 1968. februári ülésén tárgyalta a múzeumok szerepét a művelődésben. POGÁNY, 1968. 47. kép. A kiállítás újkori része. 1968.