K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)
IV. A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM MŰKÖDÉSE 1957-TŐL 1987-IG - A múzeum tevékenysége a 60-as években (1961-1972)
palotaépület első emeletének hasznosítását, a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteinek, a munkarendnek és a munkaköri jegyzékeknek az elkészítését. 1,4 November folyamán a főigazgató felterjesztette a Múzeum javaslatát a helytörténeti gyűjteményekkel kapcsolatban, amelyet Gerelyes Ede, a gyűjtemények szakfelügyeletével megbízott munkatárs készített el. Javasolta, hogy c gyűjtemények a kerületi tanácsokhoz tartozzanak, mint a Művelődési Ház egyik osztálya. Létrehozásukhoz az engedélyt a Fővárosi Tanács Népművelési Főosztálya adja meg a BTM előzetes szakvéleménye alapján. Működési körük az illetékes kerületre és az elmúlt 100 évre terjedhet ki. A szakfelügyeletet a BTM, annak egyik tudományos dolgozója látná el, bevonva szükséglet szerint az intézmény többi munkatársát is. A helytörténeti gyűjtemények a kerületi tanácsok kezelésébe kerülve közvetlenül és hatékonyan bekapcsolhatók lesznek a népművelésbe.'' 5 A helytörténeti gyűjtemények működési tervezete c fő szempontok alapján 1970 áprilisában készült el. 96 Az 1970. esztendő és a következő évek fő feladata a főváros centenáriumára való készülődés és a hároméves tudományos tervben foglaltak végrehajtása. Az előbbi feladat kiállítás és várostörténeti konferencia rendezésének előkészítését (más fővárosi társintézményekkel együtt), valamint a „Budapest Története" köteteinek elkészítését tartalmazta. A monográfia első kötete végre nyomdába került. Ez évtől hangsúlyosan jelent meg a Fővárosi Tanács részéről az igény a BTM bekapcsolására a Budapesti Művészeti Hetek és az európai fővárosokban szervezett kulturális rendezvények kiállítási programjába. Már 1969 nyarán javaslatot kértek a Múzeumtól, amely két kiállítást rendezett: a „Bartók Béla emlékkiállítást" a zeneszerző halálának negyedszázados évfordulója alkalmából és „A lengyelmagyar kapcsolatok ezer éve" c. tárlatot. A munkatervbe be kellett iktatni a pártszervezet feladataként az MSZMP KB által 1969 júniusában kiadott „Tudománypolitikai Irányelvek" megvitatását és az abból adódó intézkedési tervet. 97 A „Tudománypolitikai Irányelvek" a társadalomtudományok ideológiai - politikai szerepével kapcsolatos társadalmi követelményeket fogalmazta meg. Hangsúlyozta az üzemi munkások és a falusi lakosság nagyobb mérvű bevonását a múzeumi rendezvényekbe. Különösen fontosnak tartotta a szocialista 94 BTM KI. 79/1969. jún. 14., 17.; BTM A ltsz.: M. 287-83. 95 BTM KI. 641/1969. nov. 4., 9. 96 BTM KI. 267/1970. ápr. 9. 97 BTM A ltsz.: M. 518-89.; BTM KI. 411/1969., 18/1970., 31/1971. 98 ALBERTINI, 1970. 67-68.; Kiss A., 1974. brigádok kulturális igénycinek kielégítését, ifjúsági programok és tanórák tartását, a múzeumi kiállítások hasznosítását az oktató-nevelő munkában. Hangsúlyozta a propaganda fontosságát, fejlesztését. 98 A Múzeum beszámoló jelentése szerint a „Tudománypolitikai Irányelvek" megvitatása segítette a tudományos és a belső múzeumi munkát. Az I. kerületi Pártbizottság pedig a Múzeum pártszervezetének munkáját és az intézmény tevékenységét és feladatait vitatta meg az „Irányelvek"-ben foglaltakra tekintettel. Ugyancsak új tennivalót jelentett az MSZMP KB 1969. novemberi ülésén az új gazdasági mechanizmus szellemében kitűzött feladatok végrehajtásáról hozott határozat. A Fővárosi Tanács Népművelési Főosztálya intézkedési tervet kért a Múzeumtól a gazdálkodásában tervezett változtatásokról. A megküldött intézkedési terv fontosabb pontjai: a takarító személyzet munkaidejének intenzívebb kihasználása, a munkaidő hat órára csökkentése céljából elkezdték a nagyobb arányú gépesítést; a szakalkalmazottak felvételénél fő szempont a magasabb szakképzettség; a törzsgárda is törekszik újabb szakképzettségi fokozatok megszerzésére; a munkaterven felül elkészített tanulmányokat céljutalomban részesítik. Ugyanakkor jelzi a terv, hogy a Múzeum bevételeit csökkenti a szombati napokon bevezetett ingyenes látogatás, kiadásait pedig növeli az elavult felszerelések, berendezések felújítása, kicserélése. 99 Ismét előtérbe került az Új- és Legújabbkori Osztály fejlesztésének kérdése. A Fővárosi Tanács Népművelési Főosztálya által kért tervezethez az Osztály részéről készült feljegyzés az 1961-ben létesült szervezeti felépítés átalakítását, egy határozott gyűjtési-feldolgozási program kidolgozását és a legújabbkor, a XIX. század közepétől kezdődő időszak eddiginél hangsúlyosabb kutatását javasolta. Eredményként jelezte, hogy az elmúlt évtizedben elkezdődött az egyes szanálásra kerülő városrészek komplex kutatása. Ugyanakkor azonban nem sikerült megoldani az életmódkutatás és gyűjtés kérdéseit, s a munkásmozgalmi emlékek gyűjtése csak az utóbbi időben kezdődött el. 100 A főigazgatói felterjesztés a fentieken túl tartalmazta az új szervezeti felépítést és az ehhez szükséges személyi bővítést. 101 A Fővárosi Tanács a felterjesztésre közölte, hogy hiányolja „a legújabbkori tudományos és gyűjteményi munka elvi célkitűzéseit és konkrét feladatait, ... az újabb státusokkal járó, átszervezésekre vonatkozó javaslatokat viszont egyelőre időszerüt99 BTM KI. 452/1970. aug. 13., aug. 24. Az új gazdasági mechanizmus szellemének a múzeumi területen való érvényesítésérc jó példa a Veszprém megyei múzeumi szervezet. L.: ÉRI, 1968. 100 BTM A ltsz.: M. 475-88. 101 BTM KI. 463/1970. szept. 2.
