K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

IV. A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM MŰKÖDÉSE 1957-TŐL 1987-IG - A múzeum tevékenysége a 60-as években (1961-1972)

A Művelődésügyi Minisztérium úgy látta, hogy az ötéves tervperiódusban szereplő témákat a megvalósítás, az ellenőrzés hatékonysága érdekében indokolt két-három éves szűkebb programba sorolni.

Kx Ezért elrendelte hároméves tudományos munkaterv készítését az 1969-197l-ig terjedő időszakra. (Az utolsó év már a következő ötéves tervre esett.) Ennek a tervnek csak a tudományos gyűjtő és feldolgozó tevékenységet kellett tartalmaznia. A BTM hároméves tervében fő régészeti feladatként szerepelt az Óbuda szanálásával kapcsolatos kutatás, a „Budapest Története" megfelelő kötetének és a főváros régészeti topográfiájának elkészítése, továbbá részvétel országos témákban. A Középkori Osztály történészei a „Budapest Története" írását és az okleveles emlékek kutatását tervezték. Az Új- és Legújabbkori Osztály várostörténeti és művészettörténeti kutatásokat szerepeltetett, egyik fő feladatként a pest-budai céhemlékek feldolgozását. A Fővárosi Tanács Népművelési Főosztálya terjesztette fel a tervet a Minisztériumba, mellékelve véleményét: nem értenek egyet azzal, „ha a főváros múltját nem érintő témák kutatását a BTM dolgozói a főváros terhére oldanák meg." Ilyen esetekben a költségeket a MTA vagy a kutatást igénylő szerv fedezze. A Fővárosi Tanács a BTM dolgozóit a vidéki kutatásokhoz évente legfeljebb 30 napra engedheti el, ha országos jelentőségű téma esetében ennél több idő szükséges, a kutatást igénylő szerv kérje ki a dolgozót a Múzeum főigazgatójától ill. a Fővárosi Tanácstól. Ugyanez vonatkozik a fővárost közvetlenül nem érintő külföldi tanulmányutakra, kutatásokra is. A Tanács megállapítása szerint aránylag kevés legújabbkori téma szerepel a tervben, holott a korábbi utasítása értelmében a Múzeumnak az ilyen irányú feladatát ki kell bővítenie.

89 Az 1969. évi munkatervben is kevesellte a Tanács a legújabbkori kutatást, gyűjtést, javasolva az Új- és Legújabbkori Osztály beszámoltatásának napirendre tűzését és a gyűjtemény fejlesztési tervének kialakítását. Ugyancsak kifogásolta a „Budapest Története" monográfia készítésének elmaradását, holott megjelenését 1970re tervezték.

90 A Múzeum vezetése - bizonyára az észrevételekre reagálva - az 1969. évről készült beszámolóban

91 új jelenségként és igen fontos eredményként szerepeltette, hogy az óbudai, szanálásra ítélt városrészeket az Új- és Legújabbkori Osztály fényképezte, filmet készítve dokumentálta. A munkásmozgalmi emlékek gyűjtése is fokozódott. Jelentős eredmény volt, hogy megnyílt az Aquincumi Múzeum átrendezett és a palota gótikus terme alatti helyiség kiállítása. Elkészült az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata.

92 E szerint az osztályok egyes részlegeinek kissé módosított elnevezésével lényegében megmaradt az 196 l-es szervezeti felépítés. Rögzíti, hogy a Múzeum szak46. kép. A kiállítás középkori részlete. 1968. VERŐ, 1968. 10. 90 BTM KI. 79/1969.; BTM A ltsz.: M. 515-89. BTM KI. 784/1968. okt. 10., 874/2/1968. nov. 12.; BTM A 91 BTM A ltsz.: M. 336-85.; BTM KI. 18/1970. ltsz.: M. 516-89. 92 BTM A ltsz.: M. 205-81.